Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - KILÁTÓ - HOLLÓSI GÁBOR: Az angol levéltári törvényről
Hollóst Gábor gyám hivatalának iratait. 1 1 Az általános meghatározást követően a Függelék egy különleges megoldást követ: táblázatban sorolja fel azokat az intézményeket, amelyek iratai kifejezetten köziratnak minősülnek, azzal, hogy a múzeumok és a galériák esetében azokat az iratokat, amelyek állandó gyűjteményük részét képzik, a fogalomba nem lehet beleérteni. A Táblázat első része a minisztériumok alá rendelt testületeket és intézményeket minisztériumok szerinti bontásban sorolja fel, közülük példaként a Védelmi Minisztérium alá rendelt Meteorológiai Intézetet, a Munkaügyi Minisztérium alá tartozó Nemzeti Dokkmunka Bizottságot, a Környezetvédelmi, Élelmezésügyi és Vidékügyi Minisztérium alá tartozó Anglia és Wales Hivatalos Vetőmagvizsgáló Állomását említjük meg. A Táblázat második része az egyéb intézményeket és szervezeteket — jelenleg összesen 106-ot — ABC sorrendben sorolja fel, ezek közül szintén csak példaként a Nagy Lottó Alapot, a Brit Szénkorporációt, a Brit Telefontársaságot, a Szénhatóságot, az Egyenlőség és Emberi Jogok Bizottságát, az Éghajlatváltozási Bizottságot, a Választási Bizottságot, az Infrastruktúra Tervező Bizottságot, a Londoni Múzeumot, a Nemzeti Számvevőszéket, a Nemzeti Galériát, a Nemzeti Tengerészeti Múzeumot, a Nemzeti Portrégalériát, a Jogi Panaszok Hivatalát, a Nyugdíjombudsmant, a Postahivatalt, a Királyi Botanikus Kertet, a Királyi Greenwich-i Csillagvizsgálót, az Egyesült Királyság Atomenergia Hatóságát és az Egyetemi Ösztöndíj Bizottságot emeljük ki. 1 2 Rá kell mutatnunk arra, hogy a közirat meghatározása kapcsán egy teljes szervnyilvántartást tartalmaz függelékében a PRA, így — szemben a Ltv-vel, amelynek hatálya anélkül terjed ki a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagára, hogy abban a közfeladat megfogalmazódna — 1 3 a PRA a hatásköri viták lehetőségét eleve kizárja. E megoldásnak azonban egy komoly hátránya is van: az intézmények létrejöttekor vagy megszűnésekor elkerülhetetlen a Függelék módosítása. Részben ebből adódik az angol törvény „agyonfoldozottsága": a jelenleg hatályos állapotában már 206(1) végjegyzete van. A módosítással kapcsolatos eljárást a PRA azzal egyszerűsíti, hog}' a Táblázatot megengedi királyi rendelettel kiegészíteni, de csak olyan testületekkel és intézményekkel, amelyek szerepelnek a Parlamenti Biztos Törvényének ( Parliamentary Commissioner Act, 1967) függelékében is. 1 4 Noha úgy vélem, hog}' egy törvény adott részének rendeleti úton történő módosítása a hazai jogrendszerben nehézséget jelentene, hiszen ez a jogforrási hierarchia elvét sértené meg, a törvényi szervnyilvántartás lehetőségén elgondolkodnunk mégis érdemes. Már csak azért is, mert ez a Ltv. alkalmazásától egyáltalán nem idegen, hiszen amikor a levéltár a gazdasági társaságok irattári anyagának szempontjából azok tartós állami tulajdonú részesedése felett mérlegel, hatáskörét aszerint állapítja meg, hog}' a társaság az állami vagyonról szóló törvény mellékletében szerepel-e vagy sem. 1 5 Megjegyezzük, hog}' az említett rendeletet az angol parlament bármelyik háza határozatával megsemmisítheti, tehát lehetőség van arra Angliában is, hog}' a végső szót a törvényalkotó mondja ki. A bírósági iratok a köziratok harmadik csoportja — amennyiben a Táblázat két részét egy egységként kezeljük, de attól elkülönítjük a minisztériumokat. A Függelék szabatosan sorolja fel azokat a bíróságokat is, amelyek iratanyagát köziratnak minősíti, ezek közül példaként a Legfelsőbb Bíróságot, a halottkémek „bíróságait", a hadbíróságokat és a tengeré1 1 PRA függelék 2. 1 2 A táblázat: PRA függelék 3. Ltv. 2.§ a). 1 4 PRA függelék ЗА. 1 5 Ltv. 2.§ b) és 2007. évi СVI. törvény. 6