Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2009. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatai-ról (LAKOS JÁNOS)

Lakos János ben csak pályázati úton megszerezhető, következésképpen bizonytalan összegekkel finanszírozhatóak. Komoly negatív változást jelent 2007-től az önkormányzatoknak nyújtható címzett támogatások szüneteltetése. (Ez a költségvetési támogatási forma tette lehetővé, hogy szinte évente eg}

7 megyei levéltárban nagyobb szabású fejlesztések valósuljanak meg.) A rossz költségvetési helyzet és a 2008. II. fele óta tartó válság ellenére a pályázati források, a címzett támogatások és a fenntartók erőfeszítésének eredményeként az intézmények elhelyezési viszonyaiban és a technikai felszerelésben (különösen az info-kommunikációs eszközök terén) számottevő előrehaladásnak lehettünk szemtanúi. Egyértelmű romlás tapasztalható viszont az intézmények személyi ellátottságában, különös tekintettel a közlevéltárakban őrzött iratanyag mennyiségének folyamatos növekedésére. A leírtak az általános helyzetképet rögzítik. Természetesen az intézményeket egyenként szemügyre véve differenciált kép alakul ki. a) Személyi ellátottság Területi általános (fővárosi és megyei) levéltárak Az 1990-es évek legvégén az általános levéltárak személyi ellátottsága — néhány intézmény kivételével — alacsony, a feladatok megfelelő végzéséhez elégtelen volt. 2000-ben az összes létszám 657 főt tett ki, ebből négy intézmény [Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Csongrád Megyei Levéltár és Pest Megyei Levéltár] 246 fővel rendelkezett, a többi intézmény ádagos létszáma így 25,5 főt tett ki [legtöbb alkalmazott (32) a Nógrád Megyei Levéltárban, legkevesebb (16,5) Győr—Moson— Sopron Megye Soproni Levéltárában dolgozott]. 2006 végére az összlétszám 690 főre emelkedett (33 fős növekedés) annak eredményeként, hogy 12 levéltárban kisebb-nagyobb létszámnövekedés történt (a nagyobb az új épülettel gazdagodó BFL-ben, a Pest, a Vas és a Veszprém megyei levéltárakban, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban), viszont három intézményben nem változott, 6 intézményben pedig kisebb lett a személyi állomány. 2007 folyamán a megyei levéltárak közül tízben létszámcsökkentésre került sor (ez BácsKiskunban 3, Jász-Nagykun-Szolnokban 3, Vasban 4, Veszprémben 4 főt érintett), 10-ben pedig változatlan maradt a státusok száma. Egyedül a BFL könyvelhetett el további 4 fős személyzet-növekedést. Megállapítható, hog}

7 a korábbi lassú és nem is minden intézményt érintő létszámgyarapodás 2006 végével megtört, és összességében csökkenés következett be. Ez a költségvetési megszorítások egyenes következménye volt. 2008—2009 folyamán (a 2009. év esetében az első félévet véve figyelembe) létszámgyarapodás csak a Bács-Kiskun, Baranya és Veszprém megyei levéltárakban történt. Bács-Kiskunban és Veszprémben egy-egy új vidéki telephely kialakítása (Baján és Pápán) tette elkerülhetedenné a státusbővítést 3, 5, ill. 2 fővel. A Baranya Megyei Levéltár a korábban elvett önálló gazdálkodását visszakapva, pontosabban közös gazdálkodási központtá válva jutott hozzá a korábban elvont 3 státushoz. Az elmúlt két évben 2007-hez képest a személyi állomány létszáma 8 levéltárban stagnált (de több helyen zároltak státusokat!), hét levéltárban pedig csökkent. Súlyos problémákkal küzd a stagnáló és a negatív létszámváltozást elszenvedő intézmények döntő többsége! A személyi ellátottságot egy évtizeddel ezelőtt jellemző súlyos hiányosságok napjainkra sem enyhültek, sőt, az intézmények többségében inkább súlyosbodtak; figyelembe véve különösen azt a tényt, hog}

7 a területi általános levéltárak iratanyagának mennyisége a 2000. 40