Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - APRÓ ERZSÉBET: A bajai cégbíróság iratai

Л bajai cégbíróság iratai voltak jegyezve. Az 1875. évi kereskedelmi törvény

9 valamennyi olyan vállalkozásra vonatkozott, amelynek működése a kisipar körét meghaladta. A vállalkozó üzlete megkezdésével egyidejűleg köteles volt cégét bejelenteni annál a törvényszéknél, amelynek illetékességi területén telephelyét felállította. Az ún. cégjegyzékek vezetését, a cégek felügyeletét és ellenőrzését az állam a cégbíróságok feladatává tette. Az e törvény alapján felállított cégbíróságok 1876. január l-jével kezdték meg működésüket. A cégbíróság hatáskörét és feladatát még az 1883-ban, 1927-ben, 1932-ben kiadott rendeletek szabályozták.

1

0 Feladata és hatásköre 1945 után ezen felül is kiegészült. Rendeletek szabályozták a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatadanná vált kereskedelmi cégjegyzékek pódásának, a kereskedelmi cégjegyzékek újjászerkesztésének és az újjászerkesztett cégjegyzékek vezetésének módját, ezen belül pedig a cégbíróságok szerepét.

1

1 Ha az igazságügyi miniszter a fend eljárást valamely törvényszék területére elrendelte, a cégbíróság hirdetményben hívta fel a területén teleppel bíró valamennyi bejegyzett kereskedőt (egyéni céget és kereskedelmi társaságot), hogy cégének adatait hatvan nap alatt jelentse be a cégbíróságnak. A cégbíróság a cégjegyzék pótiása vagy újraszerkesztése tárgyában az eljárást lefolytatta. Az igazságügyi miniszter engedélye alapján a pótolt és újraszerkesztett cégjegyzékeket végzéssel átadta a forgalomnak, és ezt a törvényszék hirdetőtábláján közhírré tette. A cégbíróság a pótolt és újraszerkesztett cégjegyzékről készített hiteles másolatot megküldte a cégbiztosnak. Az 1948. évi rendelet azoknak a cégbirtokosoknak, akik az 1946. évi felhívására elmulasztották a cégüket cégjegyzék újraszerkesztésére és pódására bejelenteni, lehetővé tette, hogy kérhessék a cégbíróságtól cégjegyzékük pótlását vagy újraszerkesztését.

1

2 Ezután a cégjegyzékbe való bejegyzést elrendelő végzés jogerőre emelkedéséről a cégjegyzék vezetője a cégbíróságnak tett jelentést. Nemzed vállalat, továbbá olyan vállalat tekintetében, amelyre nézve az illetékes miniszternek az 1948. évi XXV. törvénycikk értelmében vagy a jelen rendeletre hivatkozással előterjesztett megkeresése alapján a cégbíróság az állami tulajdonba vétel tényét vagy azt, hogy a vállalat állami rendelkezés alatt áll, a cégjegyzékbe feljegyezte, a cégbíróság ellenőrző tevékenysége csupán az alaki kellékek vizsgálatára terjedt ki. Az 1949. évi rendelettel

1

3 a cégbíróság a bejegyzést és a törlés bejegyzését elrendelő végzését a cégbiztossal kézbesítés útján közölhette, és a székhelyén lévő állami adóhivatalnak, illetőleg adófelügyelőségnek, Budapesten pedig az illetékkiszabási hivatalnak megküldte azt a végzést, amellyel a bejegyzését elrendelte. A cégbírósági eljárásra vonatkozóan még az 1949. és az 1950. évi rendeletek tartalmaztak kiegészítő szabályokat.

1

4 A cégbiztos, a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos feladatáról a cégjegyzékekkel, a cégbírósággal kapcsolatos szabályozások tartalmaznak utalást, aki a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, valamint az igazságügyi miniszter közös felügyelete alatt működött. Jogait 1949-ben korlátozták, így jogorvoslati joga nem terjed ki a 9 Az 1875. évi XXXVII. tc. 1

0 A 21.272/1883 a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium (FIKM) és Igazságügyi Minisztérium (IM) számú rendelete (Rendeletek Tára /RT/ 1883. 668.) és a 18.000/1932. IM számú rendelet. 1

1 A kereskedelmi cégjegyzékekre vonatkozó 11.230/1945. ME sz. rendelet alapján az igazságügyi miniszter a 36.000/1946. IM számú rendelettel szabályozta. 1

2 32.000/1948. IM sz. rendelet azoknak a cégbirtokosoknak, akik a 36.000/1946. IM számú rendelet hatálya alá tartozik. 1

3 A 20.000/1949. IM számú rendelet. 1

4 A 71.000/1949. IM számú rendelet és a 27.200/1950. IM számú rendelet. 11