Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - APRÓ ERZSÉBET: A bajai cégbíróság iratai

Apró Erzsébet cégbíróságnak az állami kereskedelmi vállalatokkal kapcsolatos határozataira, és még 1949ben a cégbiztosi intézményt meg is szüntették.

1

5 A cégjegyzékbe történt bejegyzések megjelentek a Központi Értesítő című közlönyben is, amelyet a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter adott ki, és amely az összes magyarországi bejegyzett cég adatait 1944-ig, majd 1945-től 1948-ig, az államosításokig működött és bejegyzett cégekét tartalmazta. A cégbejegyzéseknek a Központi Értesítőben való közzététele 1949-ben kormányrendelettel szűnt meg.

1

6 Л cégbírósági iratok iratkezelési rendszere A cégjegyzék pontos vezetése érdekében a kereskedelmi törvényt

1

7 1875 decemberében miniszteri rendelet egészítette ki, amely részletesen szabályozta a kereskedelmi cégjegyzék vezetésének módját. A cégjegyzék hitelesített, záradékkal ellátott könyv, rovatai: a cég folyóés alszáma, a cégbejegyzést elrendelő bírói végzés kelte és száma, a cég szó szerinti szövege, a cég főtelepe és fióktelepe, a cég birtokosa, a cégvezető neve (társas cég esetén a tulajdonviszonyok), az irattári szám, valamint a jegyzet rovat, amelyben a változások a cég működésében (név, telephely, cím, cégvezető; csődnyitás, a csődeljárás száma, eredménye stb.) kerülnek. A cégbíróságok őrizték a cégek által beküldött iratokat, de csak a törvények és miniszteri rendeletek által előírt iratokat helyezték a cégbírósági irattárba. 1946-ban rendelet

1

8 szabályozta az újraszerkesztett cégjegyzékek vezetésének módját és mikéntjét. E rendelet szerint ugyanarra a cégre vonatkozó

1

9 valamennyi iratot egy irattári jel alatt, együttesen kell kezelni. Irattári jelként — amelyet az iktatmány jobb alsó sarkában színes irónnal kellett feljegyezni — a cégjegyzék sorszáma szolgált. Az egy irattári jelet viselő iratok feltüntetése végett utóiratok könyvét kellett vezetni. Azokat az iktatmányokat, amelyek bejegyzett cégre nem vonatkoztak, iktatószámuk sorrendjében, a tárgy szerinti összefüggő több iktatmányt pedig az elsőnél mint alapszámnál utóiratként kellett kezelni. A kereskedelmi törvény

2

0 alapvetően két cégformát határozott meg: az egyéni és a társas céget. A társas cégeknek pedig négy formáját: a közkereseti társasági, a betéti társasági, a részvénytársasági és a szövetkezeti formát. Az egyéni cégekről vezetett cégjegyzék sorszámozását 1-gyel, az első közkereseti társaságét 20 001-gyei, az első betéti társaságét 30 001-gyei, az első részvénytársaságét 40 001gyel, az első szövetkezetét 50 001-gyei, az első korlátolt felelősségű társaságét 60 001-gyei kellett kezdem. A cégjegyzékeket számszerinti sorrendben dobozokban kellett elhelyezni, a dobozokat pedig rekeszekre osztott szekrényekben. A dobozokat nem volt szabad élükre állítva kezelni. Mindegyikre fel kellett írni, hogy milyen sorszámú cégjegyzékeket tartalmaz. Ilyen doboz Bajáról „mintaként" egy került levéltárba, a raktári jegyzékben a 10. sorszám alatt van. A cégjegyzéken, a cégiraton jegyzetelni nem lehetett, tintát, tollat, tintaceruzát stb. használni, amellyel a cégadat megváltoztatható, nem volt szabad, de erről az ügyfelet figyelmeztetni 1

5 A 2280/1949. Kormány számú rendelet, és a 4024/1949. Korm. sz. rendelet. 1

6 A 2280/1949. Kormány számú rendelet. 1

7 A kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. tc.) 1

8 A 36.000/1946. IM sz. rendelet. 1

9 A 36.000/1946. IM sz. rendelet 23. §. (1), (2), (4); 25. §.; 26. §. (2), (3); 27. §. 2

0 1875. évi XXXVII. tc. 12