Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - APRÓ ERZSÉBET: A bajai cégbíróság iratai

Apró Erzsébet vényszékek funkcióját nem érintette. Cégügyekben a Bajai Királyi Törvényszék volt illetékes intézkedni, amelyek a megyei bíróságok keretében 1950 után is tovább működtek. Az 1950 decemberében hozott törvénykezési területbeosztás

3 szerint a volt Bajai Megyei Bíróság területén a Kecskeméti Megyei Bíróság lett illetékes, és a neve is megváltozott: Kecskeméti Megyei Bíróság Bajai Kirendeltsége, Baja.

4 A bajai Kirendeltség 1952-ben szűnt meg, a 89/1952. MT rendelet értelmében. A cégiratok között vannak iratok 1953-ból is, amelyeken a Kecskeméti Megyei Bíróság mint Cégbíróság elnevezés szerepel, más esetben pedig a cég ügyében folytatott eljárást 1968-ban fejezte be a kecskeméti cégbíróság, és az irat az iratkezelési szabályok értelmében — az irattári jele alapján visszakerült — a Bajai Törvényszék cégbírósági iratai közé. Л törvényszék szervezetének rövid áttekintése A törvényszék élén az elnök állt. Az 1887. évi törvény

5 szerint a további személyzet: az ítélőbírák (törvényszéki bírák és albírák) és a segédszemélyzet (jegyzők, joggyakornokok), a kezelőszemélyzet (irodaigazgató, irodatisztek, telekkönyv-vezetők, írnokok, díjnokok) és a szolgaszemélyzet. A rendes segéd- és kezelőhivatalokat (iktató, kiadó, irattár) kiegészítette a pertár; a cégjegyzékek vezetésére szánt iroda; a telekhivatal; a jegyzői iroda (a fellebbezési tanács ügyeinek kezelésére). A fondban a Bajai Törvényszék ügybeosztása 1945-ből és 1946-ból maradt fenn.

6 Ez alapján ebben az időszakban a törvényszék elnöki tisztjét 1945-ben dr. Dobos Lajos töltötte be. Az egyesbírák között a csődbiztos Baján 1945-ben dr. Tézsla József, 1946-ban dr. Loór Ferenc volt. Cégügyekben dr. Hoffmann Emil volt királyi, 1945-ben törvényszéki tiszteletbeli elnök járt el, helyettese dr. Tézsla József (1945) majd dr. Loór Ferenc (1946) törvényszéki bírák voltak. Dr. Juhász Imre 1951-ben megbízott helyettes elnök, 1952-ben a megyei bírósági kirendeltség elnöke volt. A törvényszékek ügyvitelét 1914-ben rendelet

7 szabályozta, amely lényegében 1950 elejéig hatályban maradt. Módosításait véglegesen az 1600/1952. IM rendelet váltotta fel, amely 1953. január l-jén lépett hatályba. Л cégbíróságok feladata és hatásköre Az 1871. évi törvény szerint a törvényszékek mint kereskedelmi bíróságok hatáskörébe

8 tartoztak a kereskedők, gyárosok, közkereseti társaságok, iparvállalatok és részvénytársulatok csődjei, amennyiben azok üzlete vagy telepe vagy igazgatóságuk vagy ügyvezetésük ennek a kereskedelmi és váltótörvényszéknek a területén létezett, és amennyiben törvényszerűen be 3 A 177000/1950 (XII. 10.) I. M. rendelet. (Magyar Közlöny II. főrész, 203. szám.) 4 BKMÖL VII. 1. c. Például ld.: Szövetkezed cégirat 50095 (Cg. 72/1951-es irat, 1951. szeptember 20-án); 26. k. Lajstromkönyv 1952-ből, ez a név szerepel a pecséten 1952. szeptemberében, amikor a lajstromkönyvet lezárták. 5 Az 1887. évi XXX. tc. 14. §-a szerint. 6 BKMÖL VII. 1. a. Elnöki iratok. Kivonat a Tanács és ügybeosztás a Bajai Törvényszéknél amelyet a törvényszék elnöke írt alá: 1945. El. VII. Á. 1. 1945. január 30-i keltezésű; és az 1945. El. VIII. Á. 5. 1945. december 15-i szerint: I. Tanácsok és II. Egyesbírák, III. Tárgyaláson kívül előterjesztett szóbeli kérelmeket és nyilatkozatokat polgári perekben és ügyekben IV. Teljesen írásba foglalt polgári ítéletek jegyzék kifüggesztése... V. A polgári egyesbírák által elintézett polgári peres és perenkívüli ügyek kezelése... VI. Értesítés a bírósági irodákban... VII. —; VIII. Egyéb intézkedések 7 A 42.200/1914. IM rendelet. Módosítások, kiegészítések jövedéki, kihágást, kényszeregyezségi ügyek esetében voltak (14.600/1916. IM és 61.000/1915. IM rendelet). 8 Az 1871. évi XXXI. tc. (18. §. b. és a 26. §. b. pontja szerint). 10