Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - FEKETE JÓZSEF: Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914-1919 között

Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914—1919 köpött az adatokat név szerint vezették, hogy melyik napon távoztak a gyógyultak vag}

7 áthelyezettek, és kik érkeztek a helyükre. A látogatás, kimenőt kértek, panasz, kihallgatás, és egyéb közlendők rovatokat vezették. Minden napot aláírt a főorvoson kívül még két személy. Az egyéb események között szerepel, hogy B. A. őrvezető nyolcnapos szabadságának letelte után pontosan bevonult vagy például: Haurély kapitány meglátogatta és megvizsgálta a kórházat 1917. július 19-én délelőtt fél 11 órakor és mindent rendben talált. Az ő ellenőrző látogatásai rendszeresek voltak. Szintén itt szerepel, hogy Auguszta főhercegnő 1917. július 23-án este 3/4 7-kor meglátogatta a kórházat, amit bizonyít a 1917. november 7. napi bejegyzés is, amikor este Уг 6-kor érkezett. Szintén a főhercegnő tette itt látogatását január 7én is. Gyanítható, hogy többször is megfordult a szervitáknál, de négy alkalom pontosan datálható. 1917. augusztus 2-án a tiszteket (egy főhadnagy és két hadapród) a Mária Kongregáció Otthon Hadikórházába helyezték át. Ezután hosszú ideig csak katonákat ápoltak itt. 1917. szeptember hó 23-án a kórház betegágyszámát kibővítették 28-ra.

2

9 Szintén érdekes adat, hog}

7 eg}

7 katonánál, miután tüdőgümőkórt diagnosztizáltak, áthelyezték a Császári és Királyi Mária Valéria Barakk-kórházba, de a kórház csak öt nap után tudta átvenni helyhiány miatt, így el kellett különíteni, de ezalatt egy másik beteg is elkapta a gümőkórt. A kórházat Bartheldy József

3

0 altábornagy is megtekintette egy felülvizsgáló bizottság vezetőjeként 1917. november 9-én.

3

1 A kórház költségeit külön könyvelték, szerencsénkre a levéltár ezt is megőrizte. Innen megtudhatjuk, hog}

7 a zárszámadás a következő összegeket takarta: az 1914-től 1919-ig terjedő években a kórház fenntartása a rendnek 187 477,94 koronájába került. A korház működését 1914-ben, illetve négy hónap kivételével 1915-ben is teljes egészben a rend finanszírozta. 1915 szeptemberétől kapott csak támogatást a vöröskereszttől, ami némileg kompenzálta a költségeket, de míg 1915-ben az összesített kiadás 22 576,12 koronába volt, addig a bevételi oldal mindössze 7477,00 koronát tartalmazott. A támogatás összege alig érte el a költségek felét. 1916-ban például 26 399 korona érkezett a 43 996,69 korona kiadásra. A helyzet kicsit javult a 1917. évben, hisz ekkor 47 809,31 korona kiadásra jutott 40 160,00 korona bevétel. Az illetmény emelése azonban nem követte az inflációt és a kiadások tovább növekedtek, ezért 1918-ban már 58 055,90 korona kiadásra jutott 40 662,50 korona bevétel. A következő, 1919. esztendőben már csak két hónap bevétel és kiadás oldala található. Februárban már csak 847,50 korona támogatást kapott a kórház 2172,93 korona kiadás után. A kórház bevétele a tárgyalt időszakban 118 532,50 korona volt, ami 68 945,44 korona

3

2 többletkiadást okozott a rendnek. Ez azért is jelentős áldozatról ad tanúbizonyságot, mert a rend kolduló volta miatt nem rendelkezett földbirtokokkal, mint sok monasztikus rend, és bevételei is igen alacsonyak voltak. A kórház zárszámadásának összesítőjét Casari M. József,

3

3 a 2

9 BFLXII-3. 21. d. 104. cs. 81. 3

0 Bartheldy István (Zsarnóca, 1854. augusztus 18,—

Bp., 1929. május 26.) tábornok. 3

1 В FL XII-3. 21. d. 104. cs. 128. 3

2 Az eredeti zárszámadási összesítő lap szerint a különbözet 69 044,64 de ezt az adat is egy másik adat átírásával keletkezett, tehát feltételezhető, hogy nem volt pontos, de az eltérés minimális. 3

3 P. Casari M. József (Budrio, 1879. február 19,-Róma, 1949. december 13.). A keresztségben az Orestes nevet kapta. 1894. február 19-én öltözött be. Ujoncévét saluzzo-i rendházban töltötte, ekkor vette fel a József nevet. Egyszerű fogadalmasként a Szervita Rend római Szent Elek kollégiumában végezte tanulmányait. 1902. október 31-én tette le szerzetesi fogadalmát. 1903. április 11-én szentelték áldozópappá a római Lateráni bazilikában. Magyarországon 37 évet töltve többször vezette a Magyar Rendtartományt. Az ő tartományfőnöksége idején jutott a Rend lelkigondozásába a máriaremetei kegyhely. 1941-ben a Szervita Harmadik Rend egyetemes igazgatójává választották. 1947-ben a rend bolognai házfőnöke. 1949-ben a római Santa Maria in Via rendház főnöke és az Apostoli Szentszék választásából a Szerzetesek és a Szertartások szent Gyülekezetének tanácsosa. 27