Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - FEKETE JÓZSEF: Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914-1919 között
Fekete József szervita rendház főnöke írta alá 1919. május 3-án. 3 4 A pénztárkönyv (Kationés Proven tum et Expensarum quas Venerabiiis Conventus Budapestien j 110 számozott lapot tartalmaz. Ezek között található hat egyéb lap, amelyek a kórház gazdálkodásával kapcsolatosak. A lapok között található egy piszkozat, amelynek egyik oldalán a bevételeket összesítették a zárszámadáshoz, míg a másik oldalán rövid magyarázatot írtak, amit áthúztak és javításokat írtak bele. E lap tanúsága szerint: „A magyar vöröskereszt a szervita rend kisegítő kórházának 1915 szeptember hó 1-étől 1919 február 12-éig a sebesült katonák részére napi ellátási és ápolási díj fejében fizetett ki összegeket. [...] 3 5 Később az ápolási díjat felemelte 5 koronára." 3 6 A pénztárkönyv 27. lapjának tanúsága szerint az ápolási díj először napi három korona volt. Szintén fellelhető ugyanezen dobozban két formanyomtatványon, a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete fejléccel ellátott, 2937. és 2936. számon iktatott havi elszámolás. Ebből megtudhatjuk, hogy 1919. évi február hó 6-án a január havi számadásra értesítik, hog)' „a kisegítő kórházban ápolt harctéri sebesült (beteg) katonák ellátási díjai fejében 2986 korona 50 fillér állapíttatott meg, mely összegnek postatakarékpénztár útján leendő kifizetése iránt egyidejűleg intézkedtünk. Megjegyezzük, hogy a kiutalt összeg a hadügyi kincstárral megejtendő végleges leszámolásunkig csak előlegnek tekintendő. A pénz átvételéről a mellékelt nyugtának — kelettel, aláírásokkal és pecséttel való ellátása után szíves mielőbbi beküldését kérjük. A tárgyhónapra vonatkozó lisztelszámolást jóváhagyólag tudomásul vettük. Budapest, 1919. február hó 26-án. Az igazgatóság." 3 7 A következő havi elszámoláson már csak 847 korona szerepel. 3 8 A háború 1918. november 3-án a Monarchia számára véget ért, de a kórházban az 1919. február 12-én történt bezárásáig sebesülteket ápoltak. A kórház bezárása után a rend 1919. március 3-án kelt megkeresésére a Budapesti katonai parancsnokság hadbiztossága utasítást adott az ott lévő nyolc darab teljesen felszerelt katonai ágy elszállítására március 20-án. 3 9 A kórház történetével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a nyolc ágyon kívül, a kórház teljes felszerelését a rend állta, és a háború utáni nehéz időkben is működni tudott a rend egyre nagyobb erőfeszítéseinek köszönhetően, és a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt egy bő hónappal szűnt csak meg. A rend bevételét csak egy pesti bérház biztosította, ezen felül még egy szőlőbirtokuk volt Budán, ami csekély bevételt jelentett. A világháború elvesztése után a nehéz körülmények miatt a rendnek esélye sem volt kórházat fenntartani, a rendtartomány közös volt az osztrákokkal, és csak a tiroli tartomány volt függeden ettől. A hét rendházból mindössze három volt a Magyar Királyság területén, ezek közül is a fraknói rendház Ausztriához került, tehát a rend mindössze két rendházzal rendelkezett hazánkban a világháborút követően. A másik rendház, az egri még nehezebb gazdasági helyzetben volt. A rendtartomány gyakorlatilag életképtelenné vált, a rend teljes szegénységbe került. A nehézségek ellenére a rend 1928-ban önálló rendtartománnyá szerveződött, kiheverte a világháború okozta veszteségeket és újabb rendházakat alapított. 1950 szeptember 7-dikén történt feloszlatása idején nyolc rendházzal rendelkezett. 4 0 3 4 BFL XII-3. 21. d. 103. cs. 111-112. 3 5 A lap hiányos. 3 6 BFL XII-3. 21. d. 103. cs. 114. lap 3 7 BFL XII-3. 21. d. 103. cs. 115. lap 3 8 BFL XII-3. 21. d. 103. cs. 116. lap 3 9 BFL XII-3. 23. d. 111. cs. Vegyes iratok, 1877-1932. 6. (a 7, lapon az elismervény olvasható). 4 0 Pest, Eger, Fraknó, Máriaremete, Makó, Törökszentmiklós Súr-Csatka, Makkosmária. 28
