Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - HÍREK - Beszámoló a Tiszántúli Történész Társaság gyulai konferenciájáról (SÁFÁR GYULA)

HÍREK BESZÁMOLÓ A TISZÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZ TÁRSASÁG GYULAI KONFERENCIÁJÁRÓL A dualizmuskori Magyarországon virágkorukat élték a különféle kulturális, tudományos egyesületek, társulatok. Ezek közül számos egyesület foglalkozott a múlt ápolásával, a törté­nelem kutatásával. Békés megyében például az 1874-ben alakult Békésvármegyei Régészed és Mívelődéstörténelmi Társulat, melynek tisztségviselői és tagjai között ott találjuk az akko­ri Békés vármegyei elit több prominens képviselőjét is. A társulat, amellett, hogy összefogta a történelem iránt érdeklődőket, teret nyitott tagjai munkásságának, ugyanis a tagok régészeti és történelmi tárgyú dolgozatait megjelenhettek az egyesület évkönyveikben. Ezek nyomdokain alakult meg a Tiszántúli Történész Társaság (TTT) 2005-ben. Célja az volt, hog)' a tiszántúli régió történelemtudománnyal foglalkozó kutatóhelyei és kutatatói közötti kapcsolatok építését elősegítse. A TTT tevékenységének köszönhetően, a szervezet jelentősége túlnőtt a Tiszántúlon. A kiadványaik közül a Tiszántúli Történész Társaság Közlemé­nyei című sorozat az ötödik köteténél jár, a társaság közreműködésével megjelenő Regi magyar családok sorozata pedig már a kilencedik köteténél. A TTT elnöke az alakulástól kezdve Pozsonyi József, a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeum igazgatója, aki fáradhatadan szervezőmunkával intézi a társaság ügyeit. A kialakult gyakorlat szerint a TTT az éves közgyűlését más-más tiszántúli megyében tartja, 2010-ben erre Békés megyében, közelebbről Gyulán, május 23-án került sor. A tavalyi szolnoki közgyűléshez hasonlóan az idei is egy tudományos konferenciával együtt került megrendezésre. A szervezésben a TTT-n kívül a Békés Megyei Levéltár, a gyulai Corvin János Múzeum, valamint, az éppen 2010-ben újraalakult Békés Megyei Régészeti és Műve­lődéstörténeti Társulat is szerepet vállalat. A konferencia témája Békés megye nemzetiségei­nek története, házigazdája Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, levezető elnö­ke pedig Lakatos Sarolta, a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény igazgatója volt. Az ülésen össze­sen nyolc előadás hangzott el. Az első és egyben bevezető előadást Erdész Ádám, tartotta Folyamatosság és törés — Békés megye történetének csomópontjai címmel. Előadásában elmondta, hogy a középkori Békés me­gyében két fő hatalmi centrum létezett a nemesi vármegye, valamint a fejlődő mezővárost, Gyulát is magába foglaló gyulai uradalom. A folyamatosság először a török hódítással tört meg, a 17. század végére a megye települései elnéptelenedtek. A megye új földesura 1720­ban Harruckern János György lett. Harruckern a spontán betelepülést szervezett telepíté­sekkel folytatta, szabad vallásgyakorlatot és egyéb kedvezményeket ígérve magyar, német és szlovák jobbágyokat telepített a birtokára. Ennek következményeként Békés megye sok­nemzetiségűvé vált. A 18. századi újjáépülést követően a 19. században a megye megkezdte az integrálódást az ország fejlettebb területeihez, sajnos a kontinuitást újabb törés szakította meg: Trianon. Ezután Csobainé Munteanu Elena, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága muzeoló­gusa Fejezetek a Békés megyei románok történetéből c. előadása következett. A Békés, Bihar és Csanád megyei román települések rövid történetének áttekintése után a Magyarországi Ro­mán Ortodox Egyház két világháború közötti helyzetét mutatta be az előadó. A Trianont megelőző évtizedekben az ortodox egyház volt a román nyelv és identitás legfőbb őrzője, Trianon után az egyház jelentősen meggyengült, a hívek száma is lényegesen csökkent. A Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. sz. 72-66.

Next

/
Thumbnails
Contents