Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem indiai kiállítás, a kőbányai háziipari iskola női kézimunka-kiállítása, a múzeum magyar népi hímzésének kiállítása stb.

10

4 A Magyar Nemzeti Múzeum minden tárában jelentős munka folyt ebben az évben. Az érem- és régiségtárban az Árpád-kori szoba anyagát restaurálták, az Anjou- és Zsigmondkori teremben három nag}' szekrény rendezése történt meg, elkészült az ókori termek kalauzának kézirata, ásatásokat végeztek Bodrogkeresztúron és Dunapentelén. Az állattárban főleg átcsoportosításokat végeztek, hogy a kiállítások jobban megfeleljenek mind a rendszertani, mind az áttekinthetőségi szempontoknak. A növénytárban folytatták a gyűjtemények rendezését. Elkezdték feldolgozni az 1914. évi albániai expedíción gyűjtött anyagot; nagyobb arányú gyűjtést végeztek Budapest és Soltvadkert környékén. Az ásvány- és őslénytárban a munka főleg a gyűjtemények újrarendezéséből és az újonnan érkezett beszerzések meghatározásából és leltározásából állt. A néprajzi tárban a kedveződen elhelyezés ellenére sikerült befejezni a kézikönyvtár rendezését, a viseleti és antropológiai fényképlemezek leltározását. A Széchényi Könyvtár állományrevízióba kezdett, valamint kiállítást rendezett az általa őrzött Petőfi-kéziratokból és a Petőfi költészetével kapcsolatos kiadványokból a költő születésének századik évfordulójára.

10

5 A Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó intézmények könyvtárai számára a kultuszminiszter 1922-ben 10 millió koronát adományozott. Ebből, az igazgatótanács javaslatára a Széchényi Könyvtár 7 millió, az Országos Levéltár 600 000, a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum 800-800 000, a Magyar Nemzeti Múzeum többi tára összesen 800 000 koronát kapott.

10

6 Az 1923—1924. évi költségvetésben e könyvtárak számára Klebelsberg már 50 millió koronát irányzott elő.

10

7 A Gyűjtemény egyetem mindezek mellett különböző tudományos vállalkozásokat is folytatott. Ilyen volt a Fejér megyei Sárrétnek és vidékének természettudományi és néprajzi szempontú tanulmányozása, amelyet a helyi földbirtokosok is támogattak.

10

8 A Gyűjteményegyetem régiségtárának szaktanácsa az 1923. május l-jén tartott ülésén meghatározta az 1923. évi ásatások menetrendjét, az elsőbbséget a Veszprém megyei Balácán végzendő római kori mozaiktermek feltárása kapta.

10

9 1924-ben gróf Apponyi Sándor a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta magyar szerzők által a 15—18. században készített könyveit, térképeit, metszeteit. A halála után történő ajándékozás feltételéül egy dolgot szabott meg, hogy a gyűjteményt önállóan helyezzék el, minden más gyűjteménytől elkülönítetten az Országos Széchényi Könyvtárban Gróf Apponyi Sándor Magyar Könyvtára — Bibliotheca Hungarica Apponyiana címen.

11

0 Sikerek és nehézségek Az 1924. esztendő végén letelt Csánki Dezső ügyvezető alelnöki tisztségének második esztendeje, és tisztét a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vette át. A Gyűjteményegyetem 10

4 MOL К 726. 1923-398. 2. cs. 10

5 Uo. 10

6 MOL К 726. 1923-48. 1. cs. 10

7 MOL К 726. 1923-584. 2. cs. 10

8 MOL К 726. 1923-212. 2. cs. 10

9 MOL К 726.1923-284. 2. cs. 11

0 GyE, 1924—25. 9. Gróf Apponyi Sándor könyvtáráról az 1925. évi I. törvény rendelkezett. 39