Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

ISörös Gé%a létrejöttekor Fejérpataky László állt az intézmény élén, aki 1923. március 6-án elhunyt. Új főigazgatónak a Tanács jelölése alapján Klebelsberg Hóman Bálint nevét terjesztette fel Horthy Miklós kormányzóhoz, aki 1923. december 20-án írta alá kinevezési okmányát. így a Gyűjteményegyetem Tanácsának 1925. március 14-én a Magyar Tudományos Akadémián tartott teljes ülésén Hóman vette át az ügyvezető alelnöki tisztet. Beköszöntő beszédében megköszönte Csánki alelnöki munkáját, majd vázolta a következő két évre vonatkozó terveit.

11

1 Hóman — miután a Gyűjteményegyetem szervezési időszakát lezártnak minősítette — az egyik legfontosabb feladatnak a különböző intézmények gyűjtési körének megállapítását és együttműködésük biztosítását, a Nemzeti Múzeum decentralizálását, valamint a természetrajzi gyűjteményeinek szétválasztását és új elhelyezését tekintette. Emellett fontosnak ítélte, hogy a készülő felsőházi törvényben szerepeljen, hogy a Gyűjteményegyetemben egyesített közgyűjtemények, tehát az oktatással nem foglalkozó tudományos intézmények is kapjanak helyet a felsőházban.

11

2 A tudománypolitikai kérdések mellett Hóman megjegyezte, hogy folytatni kell a már megkezdett munkaprogramokat (ásatások, természettudományi, néprajzi gyűjtések stb.), tovább bővíthetik a Gyűjtemény egyetemhez kapcsolódó intézetek számát, amelyek közül mint elsőt a Balatoni Biológiai Állomást emelte ki. Végül Hóman a még mindig nehéz anyagi körülményekre tért ki, amelyek akadályozzák a tudomány terjesztésének útját (megfelelő olvasótermek és kutatótermek hiánya, intézeti kiadványok indítása, a tisztviselői kar kiegészítése és szakmai továbbképzésének lehetősége stb.), de reményét fejezte ki, hogy a kultuszminiszter segítségével megoldhatóak lesznek ezek a kérdések. Hóman kétéves ügyvezető alelnöki terminusa alatt elsősorban a közgyűjteményekben lévő, sok esetben már a munkát akadályozó helyhiány megszüntetését kívánta megvalósítani. Ennek érdekében a Nemzeti Múzeum épületéből megkezdték a természetrajzi gyűjtemények és a levéltári anyag kitelepítését. A Széchényi Könyvtár levéltári osztályát az Országos Levéltár épületébe költöztették át, míg az Állattárat a gyűjteményeivel, laboratóriumaival együtt egyelőre csak ideiglenes jelleggel a Szentkirályi utca 7. és a Baross utca 13. szám alatti bérházakban helyezték el. A Néprajzi Tár a Hungária körút 347. alatt található kétemeletes iskolaépületbe került, a Növénytárat a Magyar Tudományos Akadémia palotájában fogadták be átmeneti időre, a Képtárat pedig beolvasztották az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumba.

11

3 Kiköltözött az épületből az 1923-ban létrehozott Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, miután vezetője Pasteiner Iván a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárának lett az igazgatója. A Központ a Könyvtárban nyert elhelyezést. A tehermentesített Nemzeti Múzeum épületét Lechner Jenő tervei alapján átépítették, így 3000m

2 alapterületet kaphatott a Régiségtár és a Széchényi Könyvtár, és a raktározási gondok egy időre megoldódtak.

11

4 A több épületben található természetrajzi tárakat egy új közgyűjteményben, a Természetrajzi Múzeumban akarták elhelyezni, ám ez csak Hóman alelnöki időszakának lejártát követően 1928-ban valósult meg. Folytatódtak az 1921-ben megkezdett építkezési munkák a Magyar Királyi Csillagvizsgáló Intézet főépületén. Részben a Természettudományi alap, részben a Budapest kupolaalapítványának támogatásával 1926-ra elkészült az Intézet 6"-es refraktor kupolája.

11

5 11

1 Uo. 9., 15-19. 11

2 Az 1926. évi XXII. törvénycikk (19) §-a alapján a Gyűjteményegyetem egy tagot delegálhatott az országgyűlés felsőházába. 11

3 MAGYARY, 1927. 322. 1,

4 HÓMAN, 1938. 443. 11

5 MAGYARY, 1927. 375. 40