Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Vörös Ge\a december 31. előtt a többi közgyűjtemény vezetője rangjuk sorrendjében,

9

8 1925. január 1jétől az alelnöki tisztséget megelőzőleg betöltő személy volt hivatva helyettesíteni. Az első kétéves, a megalakulástól 1924. december 31-jéig tartó periódus ügyvezető elnöke Csánki Dezső helyettes államtitkár, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója lett. Az 1922. évi XIX. törvény (2) §-a alapján a Gyűjteményegyetem 1922. november 18-án tartott alakuló ülésén Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, mint annak elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Csánki Dezső az Országos Levéltár főigazgatója szólalt fel mint ügyvezető alelnök.

9

9 Csánki beszédében kiemelte azokat a pontokat, amelyek a Gyűjteményegyetem létrehozását indokolták, és hatékony működését biztosították: egység és önkormányzat, valamint szolidaritás. Tehát egy egységes, nagy szervezetbe összefogott közgyűjtemények irányítása csak az önkormányzatiság elve alapján lehetséges, de a benne szereplő intézményektől megkívánta, hogy ne csak a saját, hanem a többinek érdekeit is szem előtt tartsa, sőt a magáénak érezze, hisz mind a gyarapodás, mind a nehézségek közösek. A Tanács elvégzendő feladatai közül az egyik legfontosabb a Gyűjteményegyetem keretébe tartozó közgyűjtemények személyzetének egy összlétszámban való egyesítése volt, valamint ezen alkalmazottaknak rangsor szerinti besorolása, amelyet Klebelsberg az 1924. február 14-én kiadott 9760/1924. elnöki számú rendeletével hagyott jóvá. A Gyűjteményegyetemben egyesített közgyűjtemények fejlesztése, ha kezdetben akadozva is, de megindult. A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi tárának új épületben való elhelyezését a kultuszminiszter már 1922 novemberében kezdeményezte, de a nehéz pénzügyi viszonyok között ez időlegesen meghiúsult. Csak 1924-ben sikerült Klebelsbergnek a fővárostól kapott X. kerületi tisztviselőtelepi állami gimnázium épületét megszereznie a leendő Néprajzi Múzeum számára, amelyet az 1924. szeptember 11-én kiadott 86 444/1924. elnöki számú rendeletével engedett át a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi tára számára.

10

0 Az Országos Levéltár 1923-ban a Bécsi kapu téri új, a kor színvonalának megfelelő modern épületbe költözött. Szintén ugyanebben az évben jelent meg a Levéltár tisztviselőinek tudományos munkáit közreadó Levéltári Közlemények első száma, amely mind a mai napig a magyar levéltárügy központi folyóirata. A Szépművészeti Múzeum festménygyűjteménye értékes darabokkal gazdagodott. Az új szerzemények — Munkácsy Mihály, Szinyei-Merse Pál és Benczúr Gyula festményei —kisebb részben állami dotációból, nagyobb részben csere révén, illetve társadalmi adakozásból kerültek a Múzeumhoz.

10

1 1923. január 16-án a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó újjárendezett Magyar Történelmi Képcsarnokot Horthy Miklós kormányzó, a Hopp Ferenc hagyatékából létrehozott Keletázsiai Művészeti Múzeumot 1923. április 28-án Klebelsberg nyitotta meg.

10

2 A Keletázsiai Művészeti Múzeumnak az anyagához a Gyűjteményegyetem igazgatótanácsa 1923. június 19-ei ülésén hozott jóváhagyásával az Iparművészeti Múzeum a saját gyűjteményéből a „keletázsiai" tárgyak nagy részét átadta.

10

3 Az Iparművészeti Múzeum még mindig helyhiánnyal küzdött, mert az épület egy részében az Iparművészeti Főiskola működött. Ennek ellenére a munka tovább folyt, megtörtént a bútorgyűjtemény restaurálása, folyamatban volt a múzeumi gyűjtemények leltárainak revíziója stb. 1922-ben a Múzeumban nyolc kiállítást sikerült rendezni, többek között volt kelet9

8 A rangsort a 1922. évi XIX. törvény (1) §-a szabályozta. 9

9 GjE, 1922-23. 11-14. 10

0 GjE, 1924-23. 8-9. 10

1 MOL К 726. 1923-398. 2. cs. 10

2 GjE, 1924-25. 10. 10

3 MOL К 726. 1923-382. 2. cs. 38