Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem
Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem ról gondoskodott, valamint további feladata volt a fent említetten kívül egy központi katalógus létrehozása, amelyben a nagy közgyűjtemények folyóirat- és könyvanyagát tartják számon. 9 3 Azonban maga a Gyűjteményegyetem is csatlakozott egy nagyobb tudományos szervezeti egységhez, ez a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége volt. A Szövetség létrehozásának gondolatát az váltotta ki, hogy a tudományos szervezetek felismerték, a nehéz gazdasági helyzetben érdekeiket csak úgy tudják hatásosan képviselni, ha összefognak. Ennek első lépcsője az 1923. január 24-én megalakult Magyar Tudományos Társulatok és Intézmények Társulatközi Bizottsága volt, 9 4 amely létrehozta a Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Részvénytársaságot, így téve lehetővé a tudományos kiadványok megjelentetését. Az ad hoc jelleggel megalakult bizottság helyébe, hogy állandó jelleggel tudja biztosítani a tudományos társulatokban folyó szellemi munka feltételeit, egy új intézményt állítottak, amely a tudományos társulatok és intézmények közös anyagi érdekeit érintő kérdésekkel foglalkozott. Ez volt a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége, amely első választmányi ülését 1923. június 13-án tartotta az Akadémián. 9 5 A választmán}! ülésen a Szövetség felvette tagjai közé a Gyűjteményegyetemet, amelyet a közgyűléseken Csánki Dezső, Hóman Bálint, Kollányi Ferenc, Kuzsinszky Bálint, Mágócsy-Dietz Sándor, Petrovics Elek és Végh Gyula képviselt. 9 6 A Gyűjteményegyetem működésének első ciklusa: a kezdetek Az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet az 1922. évi XIX. törvény állította fel, amelynek végrehajtásáról az 1922. november 4-én életbe léptetett 4200. elnöki számú szervezed és ügyviteli szabályrendelet kiadásával a kultuszminiszter gondoskodott. Ezek értelmében a Gyűjtemény egyetem belső, szervezed ügyeinek igazgatását a Tanács útján gyakorolta, a mindennapi ügyvitel elvégzése a Tanács öt évre kinevezett elnökének feladata volt, akit akadályoztatása esetén a szabályrendelet 12. szakaszának értelmében az ügyvezető alelnök helyettesített. 9 7 A szabályrendelet az alelnök feladataként az elnök helyettesítését nevezte meg a Tanács folyó ügyviteli munkájában és a gazdálkodást érintő kérdésekben. Emellett felügyelte a személyzet (szolgálati beosztás, rangsor stb.) nyilvántartását, összehívhatta a tanácsok (teljes ülés, igazgatótanács, szaktanács) üléseit. Az ügyvezető alelnök munkáját a közvetlenül a Tanácshoz beosztott alkalmazottak látták el, de ha szükséges volt, igénybe vehette a saját közgyűjteményének személyzetét is. Igyekeztek a Tanács üléseit abban az intézményben tartani, amelyiknek az épp soros ügyvezető alelnök volt a vezetője. Az 1922. évi XIX. törvény (2) §-a alapján az alelnöki tisztséget kétévente váltakozva töltötték be a Gyűjtemény egyetemben egyesített nagy közgyűjtemények első tisztviselői az (1) §-ában meghatározott rendben, azonban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát kizárták e tisztség viselésének lehetőségéből. Az alelnököt, egy lehetséges akadályoztatás esetén, 1924. 9 3 MAGYARY, 1927. 346-348. 9 4 MOL К 726. 1922-95. 1. es. 9 5 MOL К 726. 1923-356. 2. es. Eredetileg 1923. május 9-én tartották volna meg az ülést. MOL К 726. 1923-298. 2. es. 9 6 MOL К 726. 1923-551.2. es. 9 7 GyE, 1924-25. 35. 37
