Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem
ISörös Gé%a neti Intézet csatlakozásáról kötendő egyezség kidolgozására, valamint a szervezeti és ügyviteli szabályrendeletének előkészítésére az igazgatótanács bizottságot állított fel, amelynek tagjai Hóman Bálint, Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Kollányi Ferenc műértő tanácstag, prelátus-kanonok voltak. A svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet ügyében megoszlottak a vélemények, de hosszas vita után a felvétel mellett döntöttek, azzal a kitétellel, hogy itt is bizottságot hoznak létre a csadakozás módozatának kidolgozására. A bizottság tagjai Csánki Dezső, Horváth Géza, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója, Mágócsy-Dietz Sándor és Schafarzik Ferenc egyetemi tanár tanácstagok, Hóman Bálint, Szőts Farkas minisztériumi titkár, Tass Antal, a Csillagvizsgáló Intézet igazgatója és Harkányi Béla egyetemi magántanár voltak. A csadakozásokkal kapcsolatban Flóman javaslatára kimondták, hogy ezentúl a csak kísérleti célokat szolgáló intézmények felvételét nem fogják támogatni a Gyűjtemény egy etem kötelékébe. Azonban a kérelmek teljesítését ellenző érvek is felmerültek, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a Csillagvizsgáló Intézet csadakozása után más természettudományi intézetek további felvételével a Gyűjteményegyetem eredeti koncepciója kerülne veszélybe, és egyes intézmények egyesülésével, kiválásával szétfeszítené a meglévő struktúrát. 8 7 A Csillagvizsgáló Intézetnek és a Bécsi Magyar Történeti Intézetnek a Gyűjteményegyetem szervezetébe való felvételéről Klebelsberg 1924. február 14-én kelt 6954/1923. elnöki számú rendelete rendelkezett, amelyben a két intézményt a Gyűjteményegyetem szervezeti, ügyviteli és fegyelmi szabályrendeletének (31) §-a értelmében a Tanács fennhatósága alá helyezte. 8 8 Az elutasítások azonban nem vették el a további jelentkezők kedvét, így pl. 1924 elején a Természettudományi Társulat kérte Klebelsbergtől, hog}' a Földművelésügyi Minisztériumtól a Földtani Intézet, a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet és a Madártani Központ kerüljön át a kultusztárca alá tartozó Gyűjteményegyetemhez. 8 9 Az felvételi kérelmeket tárgyaló 1924. március 1-jei igazgatótanácsi ülésen aggodalmának adott hangot Hóman, aki ekkor már a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan kinevezett főigazgatója volt: „gyakorlati célokat szolgáló intézetek fölvétele anyagi tekintetben hátrányos lenne az Országos Magyar Gyűjteményegyetem régi intézeteire, amint ezt legutóbb a Csillagvizsgáló Intézet póthiteligényével kapcsolatban tapasztalni lehetett. A szellemi és természettudományi fakultás kifejlesztését lehetedennek tartom, mert az Országos Magyar Gyűjteményegyetem keretébe nem tudományszakok elméleti műveléséről, hanem gyűjteményeket magába foglaló intézetek igazgatásáról és fejlesztéséről van szó". 9 0 Ezen érvek ellenére azonban, főként Klebelsberg támogatásával számos, a Hóman által vázolt koncepcióba nem illeszkedő intézmény került felvételre. 9 1 Igaz, nem szigorúan tudományos intézetként, de a Gyűjteményegyetem keretében állította fel 1923. február 13-án a 394/1923. elnöki számú rendeletével Klebelsberg a külföldi tudományos és irodalmi kiadványok cseréjét lebonyolító hivatalt, az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központot. 9 2 A Pasteiner Iván által vezetett intézmény a külföldi magyar intézetek folyóirat- és könyvellátásáról, a külföldről érkezett cserekönyvek elosztásá8 7 Uo. 8 8 MOL К 726. 1924-91. 3. es. 8 9 GyE, 1924-25. 5. 9 0 MOL К 726. 1924-129. 4. es. 9 1 A Gyűjteményegyetem igazgatása alá került nem gyűjteményi jellegű intézmények: a Tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet, a Budapesti Földrengési Obszervatórium, a Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Római Magyar Intézet, valamint a bécsi és a berlini Collegium Hungaricum. GyE, 1927-28. 27. 9 2 GyE, 1924-25. 5. 36
