Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

ISörös Gé%a De ezen elvnek alkalmazása a különböző intézetek státusának egyesítése által sok esetben lehetetlenné válik. Itt ugyanis nem lehet egyenlő mértékkel mérni, mert egyes intézeteknél a nagyobb létszám, új állások kreálása stb. a gyorsabb előléptetésre több alkalmat nyújtottak, mint másoknál, és így a tisztviselők némelyike már eleve gyorsabb előmenetelben részesült, míg mások hibájukon kívül a lassabb előmenetel folytán kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak."

7

4 A rangsor megállapításánál igyekeztek a fent említett anomáliákat megnyugtatóan rendezni, az aránytalanságokat kiegyenlíteni a tisztviselői kar egységének megőrzése és erősítése érdekében. Természetesen számos kérést utasítottak el (pl. Payr Hugóné azon kérését, hogy „a múzeumi őrök között az első helyre osztassék be, mivel előmenetelében többszöri mellőztetés antifeminista okokból történt"

7

5). Ennél súlyosabban esett latba a rangsor megállapításánál a személyzet magatartása a forradalmakkal szemben. Azon tisztviselőket, akik a forradalmak, elsősorban a Tanácsköztársaság alatti tevékenységük miatt fegyelmi büntetést kaptak, még ha az a legkisebb is volt, kinevezésüket Klebelsberg nem támogatta.

7

6 Azonban, ha fegyelmi ügyük újrafelvételét kezdeményezték, és az számukra kedvező volt, visszahelyezték őket korábbi pozíciójukba.

7

7 Az alkalmazottak rangsorolása ugyanúgy folyt le a tudományos és műszaki segédszemélyzet és a közigazgatási személyzet csoportjában. A rangsor kialakításánál a végzettségbeli és munkakörbeli különbségek miatt tovább bontották ezt a felosztást, mindegyiken belül külön-külön állapították meg a státusrendezésben az alkalmazottak helyét. Az első csoportban, amelyre Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is javaslatot tett,

78 külön bontották a tudományos és a segédszemélyzetet. A közigazgatási személyzetet fogalmazási, gazdasági és kezelési szakra tagolták. Mind a tudományos és műszaki segédszemélyzet, mind a közigazgatási személyzet a XI. fizetési osztályban kezdte pályafutását, és a számukra legmagasabb, VI. fizetési osztályig juthatott el. Végül a Gyűjteményegyetem összlétszámába tartozott még az altiszti személyzet, a tiszteletbeli állást betöltők és a fizetési osztályba nem soroltak. A Gyűjteményegyetembe az Akadémiától átvett tisztviselőket a két intézmény között kötött egyezséggel összhangban Klebelsberg az 1922. december 5-én kelt 5623/1922. elnöki számú rendelete alapján „a jelenleg élvezett készpénzilletményeiknek megfelelő fizetési osztálynál eggyel magasabb fizetési osztályba" kívánta beosztani úgy, hogy „az illető fizetési osztály legvégére volnának helyezendők".

7

9 A Gyűjteményegyetem Tanácsa által felterjesztett rangsortervezetet Klebelsberg az 1924. február 14-én kelt 760/1924. számú elnöki rendeletével véglegesítette.

8

0 Ugyanezen rendeletben hagyta jóvá a Gyűjteményegyetem összlétszámába tartozó tisztviselői és alkalmazotti állások elnevezéseit. 7

4 Az Iparművészeti Múzeum főigazgatójának 1922. november 23-ára datált levele Csánkí Dezsőhöz, a Gyűjteményegyetem ügyvezető-alelnökéhez. Hasonló tartalmű levelet írt Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is Csánki részére. MOL К 726. 1922-78. 1. cs. 7

5 MOL К 726. 1922-78. 1. cs. 7

6 MOL К 726. 1923-85. 1. cs. 7

7 MOL К 726. 1923-461. 2. cs. 7

8 MOL К 726. 1923-174. 1. cs. 7

9 MOL К 726. 1922-96. 1. cs. 8

0 MOL К 726. 1924-94. 3. cs. 34