Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem A Gyűjteményegyetem és a tudományos intézmények, szervezetek Az első világháborút követő időszak nehéz gazdasági viszonyai igen súlyosan érintették a tudományos intézmények és szervezetek életét. A közgyűjtemények anyagi helyzete rendkívül rossz volt, az intézetek egy része megszűnt, a másik része csak vegetált. Ezt a tetszhalott állapotot szüntette meg Klebelsberg azzal, hogy „a magyar szaktudományosság elemi létfenntartásának és folyamatosságának megőrzésére és stabilizálására irányuló" lépéseket tett.

8

1 Látta, hogy a tudományos élet újraindításában az államnak — elsősorban a finanszírozás terén — jelentős szerepet kell vállalnia. Mindez azonban szükségessé tette, hogy az állami támogatás ne sok kis intézmény között aprózódjék szét, hanem nagyobb egységekhez koncentráltan jusson el. E koncepció jegyében született meg az 1922. évi XIX. törvénnyel felállított Országos Magyar Gyűjteményegyetem. Mivel a Gyűjteményegyetem szervezetéhez való tartozás kedvezőnek látszott, számos tudományos intézmény és szervezet fordult felvételi kérelemmel a kultuszminiszterhez. Az 1871-ben a Konkoly-Thege Miklós által Ogyallán létrehozott csillagvizsgáló épülete a trianoni békét követően Csehszlovákiához került, ám a magyar állam a hazamenekült tisztviselők és felszereléseik számára a Svábhegyen felépített egy új Csillagvizsgáló Intézetet.

8

2 Az intézet azonban továbbra is anyagi gondokkal küzdött. Helyzetük stabilizálódásának és a fejlesztések megindításának lehetőségeit a Gyűjteményegyetem kötelékébe való tartozással látták biztosítottnak. Ugyanígy fő okként a nehéz anyagi helyzetéből való kilábalás reményében kívánt csatlakozni a Gyűjteményegyetemhez a Ranschburg Pál egyetemi tanár által vezetett Gyógypedagógiai—Pszichológiai Laboratórium, valamint a Magyar Keleti Kultúrközpont (Turáni Társaság) által megszervezendő Turáni Könyvtár és Múzeum.

83 1923. augusztus 9-én kelt levelében Csánki Dezső, a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető alelnöke is kérelemmel fordult a Gyűjteményegyetem Tanácsához. Ebben az infláció miatt pénzügyi válságba jutott, a Társulat által alapított Bécsi Magyar Történeti Intézet felvételét kérte a Gyűjteményegyetem szervezetébe, annak az Intézetről való rendelkezési jogának fenntartásával.

8

4 Először az 1923. szeptember 12-ei főigazgatói értekezlet foglalkozott e kérésekkel, majd az 1923. szeptember 14-én tartott igazgatótanácsi ülésen úgy döntöttek, hogy felkérik Hóman Bálint egyetemi tanárt, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatóját, tegyen javaslatot az igazgatótanács számára a jelentkező intézetekkel kapcsolatban.

8

5 Hóman előterjesztése alapján az 1923. október 27-ei igazgatótanácsi ülésen hoztak határozatot ezen ügyekben.

8

6 A Turáni Könyvtár és Múzeum és a Ranschburg Pál vezette Gyógypedagógiai-Pszichológiai Laboratórium kérését elutasította, a Bécsi Magyar Történeti Intézet felvételét támogatta az igazgatótanács. A Ranschburg-féle intézet tevékenységének köre és iránya nem volt összeegyeztethető a többi közgyűjteményével, a Turáni Könyvtár és Múzeumot pedig azért utasította el, mert olyan feladatokat kívánt ellátni (magyar, magyarral rokon finnugor és töröktatár népek emlékeinek gyűjtése), amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának és Néprajzi Tárának voltak a funkciói. A Magyar Történelmi Társulattal a Bécsi Magyar Törté8

1 TÓKÉCZKI, 1994. 34. 8

2 MAGYARY, 1927. 371-375. 8

3 MOL К 726. 1923-524. 2. es. 8

4 MOL К 726. 1923-529. 2. es. 8

5 MOL К 726. 1923-584. 2. es. 8

6 MOL К 726. 1923-673. 3. es. 35