Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem
Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem ki". 6 8 Ezt a törvény részletes vitájában mind Klebelsberg, mint a nemzetgyűlés elfogadta, így a törvény 11. §-ának V. pontja már ezt tartalmazta, igaz azzal a kitétellel, hogy csak öt évig marad érvényben. A tudományos tisztviselői karnak egy összlétszámban való egyesítéséről Klebelsberg a Gyűjteményegyetem igazgató-tanácsának 1922. november 25-én az Magyar Tudományos Akadémián tartott ülésén számolt be. 6 9 Itt bejelentette, hogy 108 tudományos tisztviselői állás lett kialakítva, igaz, ebbe beleértendő volt a még nem csatlakozott Egyetemi Könyvtár 11 státusa is. így összesen 97 állás jöhetett számításba, amiből 95 volt betöltve, öt fizetési osztályba sorolva. 7 0 Több más, már említett javaslattal együtt ez is Usetty képviselő indítványára került be a törvénybe Klebelsberg egyetértésével: „a közgyűjteményeknél tudományos tisztviselői karban a szolgálat a VIII. fizetési osztályban kezdődjék. Mert az a fiatalember, aki azokat az elméleti ismereteket megszerezte, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki egy nagy közgyűjtemény keretében tudományos tisztviselői karban foglaljon helyet, valóban megérdemli azt, hogy szolgálatát a VIII. fizetési osztályban kezdje". 7 1 Ezzel a tudományos pályán elhelyezkedni kívánó ifjú szakemberek egzisztenciális problémáin kívánt segíteni Klebelsberg, aminek megoldását már 1917-ben a Magyar Történelmi Társulat elnökeként mondott beszédében sürgette: „aki tudósnevelés körül törődik, az legyen orchideakertész, foglalkozzék minden cseréppel külön-külön. Lelkiismeredenség lenne ifjakat történészi pályára nevelni, ha megélhetésük és boldogulásuk biztosítva nem lenne". 7 2 A tudományos tisztviselő karba történő alkalmazásnál nemcsak a felveendők megfelelő kiválasztására fordított nagy figyelmet Klebelsberg, hanem a felvettek továbbképzési lehetőségeire is. Ezt elsősorban külföldi ösztöndíjak biztosításával kívánta elősegíteni, amit 1927-ben a XIII. törvényben rögzített, amennyiben a külföldi ösztöndíjak 5%-át a Gyűjteményegyetem tisztviselői számára tartotta fenn. Sőt, 1928-ban már a szakdíjnoki állások betöltésénél is feltételül szabta Klebelsberg, hogy „ezentúl a Gyűjteményegyetem tudományos tisztviselői karába, illetve a Gyűjteményegyetem szolgálatába, bár csak szakdíjnoki minőségben, de később a tudományos tisztviselői karba való kinevezés szándékával csak olyan egyének vétessenek fel, akik megelőzőleg legalább egy évet az Országos Ösztöndíjtanács javaslatára elnyert ösztöndíjjal külföldön töltöttek". 7 3 A tudományos tisztviselői állások egy létszámban történő egyesítésénél a legnagyobb nehézséget a rangsor megállapítása okozta, annak ellenére, hogy kevés kivételtől eltekintve minden tudományos tisztviselő előléptetésben részesült. Az első rangsortervezetet Klebelsberg állította össze, majd elküldte az intézetek első számú vezetőinek, hogy függeszszék ki eg у hétig. Ezen idő alatt mindenkinek lehetősége volt, hogy észrevételeit írásban nyújtsa be az anyaintézményének vezetőjéhez. A rangsorral kapcsolatban felmerülő kétségeiket a főigazgatók is többször megfogalmazták. „A rangsor megállapításánál általában a szolgálati időt tekintették mérvadónak, amint ezt az 1922. évi XIX. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 4200. sz. rendelet 18. §-ának 3. bekezdése is előírja. Az egyes intézetek kebelében tehát, amennyiben az egyes tisztviselők kiváló munkássága a soron kívüli előléptetést nem indokolja, az anciennitás (hivatali rangidősség — V.G.) elve lesz szem előtt tartandó. 6 8 Ngy. N.. 1922. augusztus 17. (III. köt.) 324. 6 9 MOL К 726. 1922-24. 1. es. 7 0 Fizetési osztályonkénti (f. о.) státusok száma: IV. f. о. 3, V. f. о. 11, VI. f. о. 28, VII. f. о. 28, VIII. f. о. 27. MOL К 726. 1922-24.1. es. 7 1 Ngy. N., 1922. augusztus 17. (III. köt.) 327. 7 2 KLEBELSBERG, 1990. 34. 7 3 MOL К 636.1928-30-31681. 319. d. 33