Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem
Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem segédszemélyzetből 3, a közigazgatási személyzet fogalmazói szakából 1, az altiszti karból 8, tehát összesen 15 alkalmazottat osztottak be szolgálattételre az MTA-hoz. A megegyezés alapján mindez addig marad érvényben, míg tárgyalások után újabb, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyott megállapodás jön létre a két intézmény között. Klebelsberg 1922. december 5-én kelt 5623/1922. elnöki leiratával biztosította az Akadémia vezetését, hogy „ezt az alkalmat nem szabad felhasználni arra, hogy az Akadémiának nemcsak a tudományos kutatás szabadsága szempontjából szükséges, hanem minálunk hagyományos függetlenségét és önállóságát csak a legtávolabbról is érintsük". 5 5 Ezzel az MTA pénzügyi problémáit megszüntetni ugyan nem, de mérsékelni sikerült. A Gyűjteményegyetem és az Akadémia között kötött egyezség viszont szükségessé tette a szervezeti és ügyviteli szabályzat módosítását, illetve kiegészítését, amelynek kidolgozására Balogh Jenőt, az MTA főtitkárát és Petrovics Eleket, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját kérte fel a Gyűjteményegyetem Tanácsa. Mivel az 1923. évi I. törvénnyel az Akadémia állami tisztviselőit beolvasztották a Gyűjteményegyetem személyzeti összlétszámába, ezért ezen változások miatt a szabályrendeletet ki kellett egészíteni az Akadémia panaszjogának és a gyűjteményegyetemi alkalmazottak fegyelmi ügyeinek szabályozásával. Ezt az új szabályrendeletet Klebelsberg az 1923. július 30-án kiadott 4603/1923. elnöki számú rendeletével léptette életbe. 5 6 A Gyűjteményegyetem Tanácsa és összetétele Az Országos Magyar Gyűjteményegyetemnek az 1922. évi XIX. törvénycikkben meghatározott önkormányzati jogait annak Tanácsa által gyakorolta. A Tanács összetételét a törvény (2) §-ának 1., 2. és 3. pontja, valamint a szervezeti, ügyviteli és fegyelmi szabályrendelet 1—5 §-a szabályozta. A Tanács az elnök mellett 28 tagból állt. Tagja volt egyrészt a Gyűjteményegyetemben egyesített négy közgyűjteményének főtisztviselője: az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum főigazgatói, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum tárainak: a Széchényi Könyvtárnak, az érem- és régiségtárnak, az állattárnak, a növénytárnak, az ásvány- és őslénytárnak és a néprajzi tárnak a vezetői. A közgyűjtemények ezen 10 főtisztviselője hivatalánál fogva volt tagja a Tanácsnak. Az Akadémia az 1923. évi I. törvénycikk (3) §-ának 1. pontja alapján annak főtitkárát, a 2. pontja az MTA által választott két tag delegálását tette lehetővé a Tanácsba. Balogh Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára által Csánki Dezsőhöz, a Gyűjteményegyetem ügyvezetőalelnökéhez 1922. december 27-én írott levelében arról értesítette őt, hogy az Akadémia Szily Kálmán főkönyvtárnokot és Szinnyei József osztálytitkárt küldte a Gyűjtemény egyetem Tanácsába. 5 7 A Tanácsnak tagja volt még 10 tudományegyetemi és műegyetemi tanár, valamint öt műértő, kiket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tanács ajánlása alapján nevezett ki. Az egyetemi tanárok közül háromnak a történelemmel (beleértve az archeológiát, a művészetés művelődéstörténetet is), és legalább háromnak a botanikával, zoológiával és a mineralógi5 5 MOL К 726. 1922-96. 1. es. 5 6 MOL К 726. 1923-474. 2. es.; GjE, 1923-24. 50-53. 5 7 MOL К 726. 1922-118. 1. es. 29
