Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

ISörös Gé%a ával foglalkozó oktatónak kellett lennie. A műértők egyrészt a művészeteknek a társadalom számára nyújtott értékeit képviselték, másrészt a Gyűjteményegyetembe szervezett közgyűjtemények számára tettek adományokat. így pl. gróf Apponyi Sándort, aki 50 000 koronát adományozott a Gyűjteményegyetem számára,

5

8 a Tanács tagjainak egyhangú javaslatára az 1923. január 8-án kelt levelében meghívta saját műértő tagjai közé.

5

9 Az egyetemi tanárok és műértők megbízása öt évre szólt, tehát az első megalakuláskor meghívott tagok 1927. december 31-éig maradtak dsztükben. A közgyűjtemények főtisztviselői, míg hivatalukat viselték, voltak a Tanács tagjai. A Gyűjteményegyetem Tanácsának szervezési nehézségeiről, arról, hogy összeállításánál milyen elvek vezérelték, Klebelsberg 1922. november 18-ai megnyitó beszédében részletesen szólt: „Az 1922. évi XIX. törvény a Gyűjteményegyetem tanácsában három elemet egyesít. A közgyűjtemények főtisztviselőit, akik életük java részét töltötték az illető intézmény kötelékében, annak szükségleteit legközelebbről ismerik, ...az egyetemi tanárokat, kik azokkal a tudományokkal foglalkoznak, melyek a közgyűjteményekkel, azok egyes osztályaival, táraival összefüggnek", valamint „magukkal hozzák az egyetemi autonómia köréből a jártasságot és a gyakorlatot az ügyek önkormányzati intézésére", a „műértőket [...], akik műízlésüket és társadalmi függetlenségüket hozzák a közös munkához", és képviselik „a nagyközönség által a közgyűjteményekkel szemben emelt jogos kívánságokat". Majd Klebelsberg így folytatta: „mint minden autonómiának, úgy a Gyűjteményegyetem önkormányzatának sorsa ott dől el, hogy sikerül-e önkormányzati képességgel bíró olyan egyéneket egyesíteni, akik az illető ügyet szeretik, azzal törődni, azért fáradozni készek. És kikről tehető ez fel leginkább, mint a közgyűjtemények vezetőiről, egyetemi tanárokról és műértőkről, akiket részben hivatásuk, részben hajlamuk és előszeretetük fűz össze a múzeummal, a könyvtárral vagy a levéltárral".

6

0 A Tanács tagozódása és vezetése A Tanács az eléje kerülő ügyek természete szerint tagolódott, ülésein fontos szerep jutott az elnöknek vagy az ügyvezető alelnöknek. Erről a törvény (2) §-ának 3. pontja és a szervezeti, ügyviteli és fegyelmi szabályrendelet 6—13. szakasza rendelkezett. A Tanács teljes ülése „mintegy a Gyűjteményegyetem »kormányszerve« volt", azonban — éppen az egyes intézmények szakszerűségi önállóságának féltett védelme és az egymástól gyakran távol eső szakmai profilja miatt — részletkérdésekben nem volt plénumszerűen illetékes.

6

1 Klebelsberg a Tanács számára a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által gyakorolt hivatali jogköröket adta át. A konkrét, elsősorban adminisztratív igazgatási ügyeket all tagból álló igazgatótanács intézte. Ennek ülésén az öt intézmény első tisztviselője, valamint az adott tárgyalandó ügyekhez szakmájánál fogva értő öt egyetemi tanár és műértő volt jelen. Az igazgatótanácsi ülések éppen funkciójuknál fogva sűrűn, legalább havonta 5

8 MOL К 726. 1922-68. 1. cs. 5

9 MOL К 726. 1923-33. 1. cs. 6

0 KLEBELSBERG, 1990.137-138. 6

1 TÓKÉCZKI, 1994. 36. 30