Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

ISörös Gé%a tárban őrzött kéziratokat, ritkaságokat áttehetdk más intézményekbe. Ezért a belépést a Gyűjteményegyetem szervezetével össze nem egyeztethető feltételekhez kötötték".

4

6 Ezt az egyetemi tanács 1922. december 19-én hozott 2843. szám alatti határozatával jelezte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felé.

4

7 Klebelsberg 1923 szeptemberében az 5389. elnöki számú, a budapesti tudományegyetem tanácsához küldött leiratában számos, a tanács által korábban a csadakozás ellen kifogásként felhozott elvekkel szemben próbált különböző megoldási javaslatokat felvetni.

4

8 A tárgyalások megindultak a Gyűjteményegyetem és a Pázmány Péter Tudományegyetem Tanácsa között. Bár Klebelsberg igyekezett különböző kedvezmények (magasabb dotáció, új folyóirat-olvasó építése stb.) kilátásba helyezésével az egyetemet döntésében befolyásolni, 1928-ban mégis a tárgyalások sikertelenül zárultak. Az egyetem nem járult hozzá könyvtárának a Gyűjteményegyetembe való fölvételéhez.

4

9 Ezért a Gyűjteményegyetemet Magyar Nemzeti Múzeummá átalakító 1934. évi VIII. törvénycikk szövegéből az Egyetemi Könyvtár már kimaradt. A Gyűjteményegyetem és az Akadémia A reformkori társadalmi adakozásból létrejött Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkásságának anyagi alapját biztosító vagyonát főként állampapírokba és hadikölcsönkötvényekbe fektette. Az első világháborút követő infláció miatt az Akadémia értékpapírokban tartott vagyona szinte teljesen elveszett, személyi és fenntartási kiadásait nem tudták fedezni, kiadványai jó részét szüneteltették.

5

0 A legsürgősebb kiadások fedezésére Klebelsberg egyszeri, rendkívüli 6 millió koronás állami segélyt juttatott az Akadémiának az 1922—1923. évi költségvetés terhére.

5

1 Ez rövidtávon enyhített az anyagi problémákon, de hosszú távú megoldást nem adott. Ezt csak a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló 1923. évi I. törvénye jelentette, amit Klebelsberg 1922. november 16-án nyújtott be a nemzetgyűlés elé, és 1923. január 3-án lépett hatályba. A törvény az 1923—1924. évi költségvetési évtől kezdődően az állam felé történő elszámolási kötelezettség nélkül évi 12 millió korona segélyt biztosított az Akadémia számára. További anyagi segítséget kívánt nyújtani az Akadémiának Klebelsberg azzal, hogy az MTA ténylegesen szolgáló alkalmazottait a főtitkár, az osztálytitkárok és a főkönyvtárnok kivételével a Gyűjteményegyetem összlétszámába akarta felvenni, így fizetésük az államot terhelné.

52 A két intézmény között folyó tárgyalások eredményre vezettek. A Gyűjteményegyetem 1922. december 15-én tartott igazgatótanácsi ülésén a résztvevők elfogadták az Akadémia alkalmazottainak felvételét.

5

3 A három pontból álló egyezség az MTA és a Gyűjteményegyetem között 1922. december 18-án köttetett meg.

5

4 Eszerint a Gyűjtemény egyetembe felvett akadémiai alkalmazottak közül a tudományos tisztviselői karból 3, a tudományos és műszaki 4

6 TÓTH-VÉRTESY, 1982. 328. 4

7 MOL К 726. 1923-596. 2. cs. 4

8 Uo. 4

9 VÖRÖS, 2001. 325-345. 5

0 Huszn, 1942. 129-329. 5

1 T. Kiss, 1998. 36. 5

2 MOL К 726. 1923-23. 1. cs. 5

3 MOL К 726. 1922-96. 1. cs. 5

4 MOL К 726.1923-248. 2. cs. 28