Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSELENKÓ BORBÁLA: Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaala-pítási kísérlete a Zala megyei Bakon
Cselenkó Borbála plébániaalapítási szándékát: „consdtui mecum ibidem non Ecclesiam tantum, sed et Parochiam proprio locali suo parocho providendam [...] aedificari curare." 3 4 Mivel Széchényi Ferenc két napra rá elhunyt, az alapítást jóváhagyó püspöki választ már elsőszülött fiának Lajosnak címezték. Széchényi Lajos valószínűleg nem vette át apja kezdeményezésének folytatását, és nem is vehette, hiszen a családfő halála után kérdésessé vált a Széchenyi-birtokok, így a zalai hitbizományok tulajdonlása is. Gróf Széchenyi Ferenc 1814 augusztusában három fia között felosztotta ugyan a családi birtokok nagy részét, ekkor azonban még több birtok sorsa kérdéses maradt. 1820 decemberében, közvetlenül Széchenyi Ferenc halála után azonban özvegye átadta fiainak a család hitbizományi birtokait is. 3 5 A Zalában fekvő szentgyörgyvári uradalom a Sopron megyei cenki és a Somogy megyei csokonyai uradalom mellett ekkor került Széchenyi István kezébe. 1821. január 13-án sorshúzás útján Istvánhoz került a másik zalai uradalom, a pölöskei hitbizomány is, amelyhez Bak és Tüttös falu is tartozott. Széchenyi István maga erről a szombathelyi püspökhöz küldött levelében így írt: „Minthogy pedig Kegyes Anyám a majorátusokat a fiai között fel osztotta, nékem a Sors Pölöskei Majorátust, melyhez Bakk is tartozandó, kezemre juttatta." 3 6 Széchenyi István csak ezt követően láthatott apja nemes tervének folytatásához: a baki plébánia és templom létrehozásához. 1821. február 22-én egy-egy gyakorlatilag megegyező szövegű levelet küldött Somogy Lipót szombathelyi és Kurbély György veszprémi püspöknek, amelyben kinyilvánította, hogy szeretné édesapja kívánságát — ti. hogy Bakon plébániát és templomot hozzanak létre — megvalósítani. Mégpedig úgy, hogy — édesapja végső akaratának megfelelően — az alapítandó baki plébániához az ő ugyanezen pölöskei majorátusához tartozó Tüttös faluját filiaként csatolják hozzá. Bakon ugyanis a keresztény hívek száma kevés, csak kb. 550 fő, Töttössel együtt azonban már 800 fő lenne. így a két helység már több munkát és juttatást tudna a plébánosnak biztosítani, másrészt pedig a tüttösi hívek csak félórányira lennének az új baki anyaplébániától, amíg most 1,5 órányira vannak Tárnoktól. Ugyanakkor a csatári és tárnoki plébániák sem veszítenének sokat, hiszen még így is több helység és hívő tartozna hozzájuk (Csatárhoz: négy helység, 1700 lélek; Tárnokhoz: nyolc helység és 1200 lélek) , 3 7 A szombathelyi püspök Széchenyinek küldött válaszlevelének tartalmát nem ismerjük, de 1821 márciusában Kurbély püspök ez ügyben levelet írt Somogy- Lipótnak, amelyben arra kérte a püspököt, hogy engedélyezze Tüttös falu baki plébániához való csatolását, valamint a szombathelyi püspökség területétől való elszakítását. 3 8 A szombathelyi püspök Kurbély Györgynek április 3-án írt válaszából, majd ezt követően a veszprémi főpásztor április 28-án Széchenyi Istvánnak küldött leveléből egyértelműen kiderül, hogy Somogy Lipót püspök támogatta a plébániaalapítás tervét, Tüttös falut pedig kész volt a veszprémi egyházmegyének átengedni, a szándék megvalósítása elé semmiféle akadályt nem gördített. Egyeden — jogos — feltétele csupán az volt, hogy a tárnoki plébános kieső jövedelmeit kompenzálják. 3 9 Azaz a tárnoki plébános, „ki Tüttösbűl járandó 3 4 VÉL Act. par. XXVIII/21. Az idézett szöveg magyar fordítása: elhatároztam, hogy ugyanazon alkalommal nem csak templomot építtetek, hanem plébániát is alapítok, amelynek saját helyi plébánosa lesz. 3 5 MOLNÁR, 1991. 53-54. 3 6 SzPL AC. 1821. február 22. Széchenyi István idézett levele csatolva a veszprémi püspök azonos témában Somogy Lipót szombathelyi püspöknek 1821. március 22-én írt leveléhez. 3 7 Uo. és VÉL Act. par. XXXVIII/69. 3 8 SzPL AC. 1821. március 22.; VÉL Act. par. XXXVIII/69. 3 9 Somogy Lipót püspök levele Kurbély Györgyhöz 1821. április 3-án. VÉL Act. par. XXXVIII/70. 12
