Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSELENKÓ BORBÁLA: Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaala-pítási kísérlete a Zala megyei Bakon

Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaalapítási kísérlete a Zala megyei Bakon mindennémű jövedelmekben törvényessen invesztiálva vagyon

4

0, minden rövidsége nélkül, ha tsak jó akarattyábul valamely egyezségre lépni nem akar, továbbra is ebbéli jövedelmeknek természetekben leendő birtokában minden hejányosság nélkül megmaradhasson, a mostani plébánosnak pedig akárminémű változásával, midőn mindennemű praestatiok

41 Tüttösbűl önként a bakki plébánosra át szállani fognak, a jövendő tárnoki plébánosoknak ezek helyett kéz pénzbéli pótlás szereztessen".

4

2 Nagyjából ugyanezeket a feltételeket támasztotta a veszprémi püspök is. A csatári plébános — Bak és Sárhida elszakítása miatt — kieső jövedelmének pótlásáról, amely kb. 115 forintot tett ki, szintén gondoskodni kellett. Mivel pedig az említett két plébános jövedelme csorbulást is szenved, annak pótlása érdekében a Helytartótanácshoz kell fordulni és jelentést tenni, hogy a tárnoki plébánosnak a vallásalapból, a csatárinak pedig az egyházi patronátus kasszájából a normál kongrua hiányosságát kipótolják. Kurbély püspök okkal remélte, hogy miután részletes jelentést küld a Helytartótanácsnak, az készséges lesz a baki plébániaalapítást illetően. A plébániáknak 1788. évi legfelsőbb helybenhagyással történt rendezésekor már elhatározták ugyanis, hogy Bakon plébániát alapítanak, Széchenyi kezdeményezése révén pedig lehetőség adódott arra, hogy ez az elhatározás valóra is váljon.

4

3 1821 februárjától 1821. április végéig folytak a plébániaalapítás ügyében a levelezések az érintett felek között. 1821. május 27-én azonban szomorű eset történt, meghalt a plébániaalapítást oly készségesen támogató veszprémi püspök. A tragédia hónapokra elodázta a plébániaalapítás ügyét, és csak 1821 júliusában kerül ismét napirendre. A veszprémi püspöki széket ugyan 1823-ig nem töltötték be, de az egyházmegyét 1822 júniusáig irányító káptalani helynök, Hornyik János

4

4 készségesen vállalta fel püspök elődje tervének folytatását. A plébániák kieső jövedelmének pódása, az elszakítandó filialisták függőben lévő jogi helyzete azonban továbbra is kérdéses maradt. A csatári plébános ugyanis 1821. július 4-én írt levelében azt kérdezte a helynoktől, hogy az újonnan alapítandó baki plébánia épületei számára az ehhez csatolandó filialiák lakói kötelesek-e közmunkát nyújtani. Kérte továbbá, hogy az addig elvárt kongruát megkapja, ha pedig az ő plébániai jogai csorbulnak, akkor azt orvosolják. A július 27-én küldött válaszlevélben a plébánossal közölték, hogy amíg a baki plébánia javadalmazásának ügye be nem fejeződik, addig a filialistákat munkavégzésre nem kötelezhetik, a kongruát illetően pedig a Helytartótanácshoz folyamodnak. Ugyanezen a napon a káptalani helynök Széchenyi István direktorával, Lunkányi Jánossal is levélben közölte a csatári plébános által felvetett problémákat. Ebből az is kiderül, hogy Széchenyi az új plébánia javadalmazásáról még semmilyen nyilatkozatot nem tett, pedig ez feltédenül szükséges lett volna ahhoz, hogy az ügyet a Helytartótanács elé terjeszthessék, és „a plébániának fel állításához hathatóssan hozzá lehessen látni", mivel addig ,,a híveket sem lehetvén akárminémű munkára kénszeríttetni". A helynök Széchenyi tartózkodási helyét nem ismerte, így Lunkányit kérte, hogy az „méltóztassék ama kinyilatkoztatását Eö Méltóságának mennül 4

0 Investiálva vagyon = be van iktatva. 4

1 Mindennemű praestatiok = mindenféle adózások, szolgálatok. 4

2 Kurbély György levele Széchenyi Istvánnak 1821. április 28-án. VÉL Act. par. XXXVIII/70. A levelekből tudjuk, hog}' a tárnoki plébános Tüttösből származó jövedelme készpénzbe átszámítva ekkor 37 Ft 15 Krajcárt tett ki. 4

3 Uo. 4

4 Névtár, 1975. 53. 13