Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - SZABÓ CSABA: AZ olcsóbb közigazgatás és a levéltár esete (tanmese)

olcsóbb közigazgatás és a levéltár esete (tanmese) kellett kijavítani. A legnagyobb problémát azonban a klíma jelenti. Ennek fenntartási és javítási költségei jelentősen terhelik (időnként túlterhelik) a levéltár büdzséjét. A Magyar Országos Levéltár negyedik telephelye szintén a budai várban található. A Majláth család műemléki palotájába került a levéltár (az ország legjelentősebb levéltári) restaurátor-műhelye. A kiváló szakemberek és gépeik balesetveszélyes, zsúfolt helyhez vannak kötve a lehetőség kényszere által. A Magyar Országos Levéltár jövőjét, egyben az állam által keletkeztetett köziratok jövőjét tekintve komoly gondot látok az iratátvételek kapcsán. Igen, én is kesergek, a Magyar Országos Levéltár raktárkapacitása is véges. Az elmúlt évekig csak a Hess András téri épület befogadóképessége vetítette előre a problémát, de három éve a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárának megszűnése és iratainak részleges átvétele miatt a Lángliliom utcai, óbudai épületben is hamarosan gondot jelent az iratok elhelyezése. A közeljövőben biztosan számolni kell a mára véglegesen lezárult kárpódási folyamatok során keletkezett iratok több ezer folyóméternyi átvételével is. Ez a „fenyegetés" már évek óta ismert a Magyar Országos Levéltárban és a fenntartó minisztériumban is, akárcsak a szélesebb szakmában, hiszen a kárpódási iratok egy része önkormányzati illetékességbe tartozik. A Magyar Országos Levéltár szabad raktárkapacitása 2010 szeptemberének végén kb. 11 000 polcfolyóméter volt. Ez azonban nem jelent valós 11 000 iratfolyómétert (ifm). Ugyanis például az egyes állványokon esedeg rendelkezésre álló 2-3 szabad polc nem teszi lehetővé az éppen beszállított iratanyag elhelyezését. Tömöríteni pedig 2-3, de akár tíz polcfolyómétereket nem érdemes akkor, amikor a levéltár évente ádagosan ezer ifm-t vesz át. Ráadásul a Magyar Országos Levéltár az illetékességébe tartozó állami szervektől az 1990 előtt keletkezett maradandó értékű iratok közül még közel 7000 ifm iratot nem tudott átvenni. A levéltári törvényben meghatározott 15 éves átvételi határidő miatt azonban már az 1994-ig keletkezett levéltárérett iratokat is át kellett volna, illetve a következő években át kell venni az illetékességi körbe tartozó szervektől. A tendencia azt mutatja, hogy évente minisztériumonként változóan, de óvatos átlagolássál is 60-80 ifm átadásával lehet számolni. Tehát évente 600-800 ifm kerülhet be a Magyar Országos Levéltárba csak a minisztériumoktól. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a minisztériumoktól mindösszesen kb. 2400-3200 ifm 1990 és 1994 között keletkezett levéltári anyag átvételével kell számolni. Ez összesítve az 1990 előtti kintiévőséggel, mintegy 10 000 ifm-t jelent. Ehhez a számhoz hozzá kell még adni a törvényhozás, a minisztériumok alá rendelt szervek, az államigazgatás, a jogszolgáltatás legfelsőbb szervei, továbbá a gazdasági szervek kinnlevő iratait. Összesítve kb. 5-600 ifm gyarapodással számolunk évente ezekről a területekről is, és akkor még nem is vettem figyelembe az iratmentéseket, a jogutód nélkül megszűnt szervek irataival. Mindez azt jelenti, hogy ha a Magyar Országos Levéltár és az illetékességébe tartozó szervek betartanák a levéltári törvényt, akkor már most azonnal teljesen betelne a levéltár szabad raktárkapacitása, sőt egy részét az iratoknak már át sem tudnánk venni. Az elégtelen férőhely komoly probléma. Ennek orvoslására már nem elég az eddiginél is határozottabb gyűjtőterületi munka, mint ahogy már az iratőrző osztályokon sem a tervszerű iratselejtezés. Hangsúlyozni kívánom azt a tényt is, hogy a Magyar Országos Levéltár esetében a magyar állam által keletkeztetett, a magyar állam működését dokumentáló iratokról van szó! Ezekért az iratokért a magyar állam is kiemelten felelős, törvényi kötelessége az iratok megfelelő tárolása, kezelése és levéltárba adása! A férőhelygondok megoldására átfogó elképzelés szükséges. Az általam kidolgozott átmeneti levéltár koncepciója, amelynek némely részletét kollégáimmal már korábban közzé is 5