Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között

Csíki Tamás A leglátványosabb ellenállás az 1920-as évek üzemtervével kapcsolatos. A földművelésügyi kormányzat 1926-ban kötelezte a koronauradalom igazgatóját, Czitó Győzőt üzemterv készítésére, amit — miként említettük — az ügyosztály a birtoknak küldött válaszában egyértelműen visszautasított: „Részletes adatok híján, még tárgyalás alá vehetőnek sem találtam. Észrevételem, hogy az üzemterv a tényleges viszonyok és lehetőségek figyelmen kívül hagyásával, minden átgondolás nélkül állíttatott össze. A kidolgozott üzemterv igazolására olyan opdmiszdkus adatok alapján egybeállított jövedelmi előirányzat készült, amelynek elérésére évtizedek múlva sem lehet számítani... A birtok felelős vezetőjétől elvártam volna, hogy — ha az új üzemterv kidolgozásában nem is vesz részt, és annak irányelveit a kidolgozással megbízott tisztviselőknek nem jelölte ki — a munkát, amelynek helyes kidolgozásától az uradalom sorsa függ, legalább láttamozza, és ahhoz, felelősségét átérezve, felterjesztésében hozzászól."

2

1 Hasonló sorsra jutott az 1938-ban elrendelt üzemterv is: Kelemen Imre jószágigazgató a táblánként! más-más talajösszetételre, az állandóan változó éghajlati, művelési és „munkásviszonyokra" (az előre nem kalkulálható munkáshiányra) hivatkozva tartotta megvalósíthatatlannak.

2

2 Az elutasító attitűdök mögött egy alapvető ellentmondást feltételezünk. A kormány az állami uradalmak termelését hosszú távra tervezte, Gödöllőn azonban a gazdatisztek mindennapi tapasztalata: a gazdálkodásnak a talaj adottságokkal és az udvari vadászatokkal szembeni kiszolgáltatottsága (pl. a vadkárok, ami ellen semmit sem tehettek), a termésingadozások, sőt a gyakori takarmány- és gabonahiány — annak realizálását akadályozta. (Az ügyosztály — és ezzel minden bizonnyal a tisztviselői is tisztában voltak — amikor tíz vagy húsz évre visszamenően a vetésszerkezet táblánkénti és a csapadékmennyiség kerületenkénti kimutatását kérte, teljesítheteden feladatot rótt a gazdatisztekre.) Az üzemtervek elutasítása eltérő módon történt. Czitó Győző nyíltan tagadta meg az elkészítésben való részvételt, alá sem írta, amit a központi bürokráciával szembeni szimbolikus ellenállásként, a birtokot irányító gazdatiszt autonómiájának kifejezéseként értelmezünk. Kelemen Imre viszont végre kívánja hajtani az ügyosztály utasítását („engedelmeskedni akar"), azaz — Max Webert követve — elfogadja a legális uralom értékrendjét, bár azt a gazdálkodásban nem tartja megvalósíthatónak.

2

3 A központi akaratok más módon is meghiúsulhattak, ami a bürokrácia működésének további mozzanatait szemlélteti. A földművelésügyi minisztérium 1934-ben rendelte el Gödöllő számára az Ács-féle ligetes tengeriművelési kísérletet, amire azonban nem került sor. Az akkori jószágigazgató, Czeglédy Ákos a miniszternek írt levelében ezt azzal indokolta, hogy a „rendelet szerint

2

4 a kísérlet az Országos m. kir. Növénytermelési Hivatal utasításai, illetve kívánsága szerint hajtandó végre, arra nézve azonban, hogy a koronauradalom a kísérletet az állomástól

2

5 kérendő részletes terv szerint állítsa be, az igazgatóság utasítást nem kapott." (A kísérleti állomás viszont egy másik, fajta-összehasonlító kukorica-kísérletet rendelt el, amivel a jószágigazgató a galgamácsai kerületet bízta meg.) Ezért Czeglédy arra kérte 2

1 Az e sorokat író Vattay Dezső az uradalom „tényleges lehetőségeit" és a jövedelmi előirányzat „optimizmusát" reálisan ítélte meg, mivel néhány évvel korábban Gödöllőről került a minisztériumba (tehát Czitó egykori beosztottja volt). 2

2 MOL К 184. 5805. es. 5. tét. 509 517/1941. 2

3 W

EBER

, 1987. 221. 2

4 А 47 759/1934. sz. FM rendeletről van szó. 2

5 Czeglédy a Növénytermelési Kísérleti Állomásra utal, amely a Növénytermelési Hivatal felügyelete alatt működött. 32