Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között

Л gödöllői koronauradalom igazgatása a két világhábortí között uradalmakban régóta megszilárdult hagyományos és Gödöllőn is a 19. századra visszanyúló elemei: a termett gabonát és az állatállományt a birtok „természetes" részeként kezelő számadások és leltárok, vagy a gazdálkodás eredményéről tájékoztató, előirányzott, illetve tényleges kiadások és bevételek kimutatása. Emellett a kormány — a '20-as évek piaci retorikájához alkalmazkodva — rendelte el a nem csupán másfajta képzettséget, de eltérő gondolkodásmódot és mentalitást feltételező, a rozs- és búzakészletekre, a szarvasmarha- és juhállományra, mint értékesíthető tőkejavakra (üzem- és eleventőkére) tekintő kettős könyvvitelt

15 vagy a termelés tervezését és ellenőrzését biztosító, immár az időjárást és a talaj összetételét is „racionálisan" kalkuláló üzemtervek készítését. Továbbá az I. világháború után német mintára meghonosodó mezőgazdasági munkatan tudományos instrumentumából kölcsönzött, a cselédek, a napszámosok, valamint a ló- és ökörfogatok utáni kiadásokat munkanapérékben absztraháló, ezáltal azokat összehasonlítható és a munkaerő gazdaságos kihasználását lehetővé tevő kimutatások készítését is.

1

6 A bürokratikus igazgatás e változatos rendszerének többféle funkciója volt. A számadások és nyilvántartások vezetésének megkövetelése és ellenőrzése, a jövedelmezőség mérésén túl, a gazdaság(ok) értékeire gondosan ügyelő állam, mint jó gazda imázsát keltette, miként Gödöllő és a ménesbirtokok központi irányítása a mezőgazdasági üzemtan tudományos apparátusát igénybe vevő szakigazgatás és a bürokrácia hatékonyságát reprezentálta. A különböző kimutatások és jelentések számonkérése emellett rendszeres (formalizált) kommunikációt feltételezett a minisztérium és az uradalom között, és ez az információszerzésen kívül, a tisztviselők felügyeletére is módot adott.

1

7 De a standardizálódó birtokigazgatás a jószágigazgatóktól és a beosztott gazdatisztektől is az önálló gazdálkodáshoz kapcsolódó személyes kvalitások helyett, a birtokkezelés igényelte bürokratikus tudást várta el,

1

8 ami az ellenőrzés újabb eszközeként lehetőséget teremtett a minisztérium és a birtokok, valamint az uradalmak közötti állandó tisztviselőcserére. Ne gondoljuk azonban, hogy az igazgatás és a számvitel előbb bemutatott ideálja maradéktalanul megvalósult a gödöllői uradalomban. A továbbiakban a kodifikált szabályok, a központi utasítások és a kötelezettségek megszegésének módjait vizsgáljuk. A gazdálkodás évről évre ismétlődő, következmények nélküli hiánya, a tervezett költségvetések, illetve a kiadások vissza nem fizetett állami hitelekkel és póthitelekkel történő finanszírozása

1

9 az elvárt bürokratikus fegyelem lazulásához is hozzájárult. A koronauradalom pl. évtizedeken keresztül mások által használt terület után fizetett adót, a jószágigazgatók több ízben a határidőkhöz kötött: a költségvetésről, az eladásokról és a készletekről készítendő kimutatások késését vagy elmaradását jelentették (és tették felelőssé a kerületeket), a kettős könyvelést pedig a minisztérium az állami birtokok tiltakozása miatt kényszerült visszavonni a „gyakorlatban ldforrott és bevált" egyszerű számvitellel szemben,

2

0 1

5 A tőkés gazdaság bürokráciáját jól ismerő Werner Sombart fogalmazta ezt meg talán a legszemléletesebben- Aki „belemélyed a kettős könyvelésbe, el kell felejtse a javak és a szolgáltatások összes minőségi jegyét, a szükségletkielégítés folyamatának minden organikus korlátozottságát, és egyes egyedül a szerzés eszméje kell hogy eltöltse. Ha el akar igazodni a rendszerben, nem tehet másként: nem láthat maga előtt csizmákat és hajórakományokat, lisztet vagy gyapotot, hanem kizárólag értékösszegeket, amelyek csökkennek vagy növekednek." Idézi: KOCKA, 1982.127. 1

6 1932-ben pl. a szárítói gazdasági kerületben egy kettős ökörfogat munkanap-értéke (az uradalom egy munkanapra eső költsége) 3,28 pengő, egy szegódményesé 2,16, egy hónapos munkásé csupán 1,41 pengő. MOL К 184. 4129. cs. 5. tét. 46 278/1934.; RBICHENBACH, 1930.1. köt. 221-238. 1

7 YATES, 1993. XVII. 2. 1

8 BÓDY, 2003. 37. 1

9 Erről: CSÍKI. Kézirat. 2

0 MOL К 184. 2787. cs. 5. tét. 11 368/1925.; 2906. cs. 5. tét. 51 133/1926. 31