Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között

Csíki Tamás nyilvántartását és havi lezárását, az anyagfelhasználás tételenkénti kimutatását, a fogatok és a gépműhelyek munkaidejét rögzítő naplók, valamint a táblánkénti adatokat tartalmazó vetéstervi, talajhasználati és trágyázási könyvek vezetését. Az ugyancsak előírt, az egyszerű számvitellel kimutatott adatok átszámításán és csoportosításán alapuló kettős számtartást azonban, mivel a tisztviselők a „könyvelési munkákban kellő jártassággal nem bírhattak [...], s a birtokokon olyan munkatorlódások álltak elő, amelyek a központi számadó hivatalok (a kasznárság, a pénztár, az építészet és a gépműhely) teljesítményét teljesen lekötötte", néhány hónap múlva fel kellett függeszteni.

1

2 Ez azonban nem akadályozta az üzem- és számvitelre vonatkozó újabb és újabb központi utasítások elrendelését. A terménybecsléseket, a próbacséplések eredményeit, a termésádagokat kerületenként a „megkívánt részletességgel és elvárható körültekintéssel", az aratásig hetente kellett elkészíteni, a növénykísérletekről, a tenyészállatokról, a fejési eredményekről, a hizlalásról önálló számadások készültek, de a minisztérium a heti pénzforgalom kimutatását és a pénzforgalmi előirányzatokat is megkövetelte, amelyekben, az utasítások szerint, a követelések és a tartozások, illetve a rovatkönyvben előírt és a pénztárilag nem kezelt tételek egyaránt szerepeltek. 1938-tól valamennyi állami birtoknak hetente kellett beszámolnia az időszerű gazdasági munkákról, az időjárásról és minden „rendkívüli" eseményről, majd pedig, mivel „ismételten előfordult, hogy az uradalmak az időszakonként összeállítandó jelentéseket késedelmesen vagy egyáltalán nem terjesztik fel", az ügyosztály beadványjegyzékben szabályozta az elkészítendő kimutatásokat. Amelyek, az említetteken kívül, a szegődményesek, a ló- és ökörfogatok, valamint a napszámosok munkanap-értékét, a tisztviselők lakáselhelyezését és a kézi eladási naplókat is tartalmazták.

1

3 A gazdálkodás átfogó, hosszú távú szabályozására az üzemtervek szolgáltak. A földművelésügyi tárca 1926-ban, a gazdasági konszolidációt követően rendelte el az állami birtokok számára, hogy a termelés „immár rendszeres üzemterv szerint történjen", amelyben az uradalmak leírásának, felszereléseinek, termelési irányának, kezelési módjának és a jövedelmi előirányzatoknak (a remélt tisztajövedelemnek) kellett szerepelnie. A Gödöllőn készült terveket azonban az ügyosztály nem fogadta el, és a „krónikussá váló unrentabilitás" megváltoztatása érdekében egy másik, „felettébb részletes" üzemtervet sürgetett, amefyben „legalább tíz, de lehetőleg húsz évre visszamenőleg" a földterület táblánkénti kihasználásának, a terméshozamoknak, gazdasági kerületenként a havi csapadékeloszlásnak, az ingó- és ingatianvagyonnak, a holt- és élőleltárnak, végül a cselédlétszámnak a kimutatását írta elő. Majd 1938-ban újabb üzemterv és egy tízéves építési program elkészítését rendelte el a koronauradalom számára, mivel csak „olyan beruházások engedhetőek meg, amelyek eredményét részletes üzemi számítások valószínűsítik." Ebben, a minisztérium szándéka szerint, a szántóföldi termelés, a forgók nagysága, a várható terméseredmények, az álladétszám-, a takarmányozási és a fejési előirányzatok, valamint a tervezett szegődményesés tisztviselő-létszám szerepelt volna, ám az előzőekhez hasonlóan, ez sem készült el.

1

4 E vázlatos áttekintés az állami birtokok igazgatásának és egyúttal a központi gazdaságirányítás egyértelmű bürokratizálódását jelzi. Ennek intézményi keretét az 1889-ben önállósult földművelésügyi minisztérium, valamint a fő- és ügyosztályok, köztük a ménesbirtokok ügyosztálya adta, amelynek apparátusát az osztályvezető és a beosztott tisztviselők (az 1920as években tíz fő) alkotta. Eszközei között pedig megtalálhatóak az adminisztráció magán1

2 MOL К 184. 2638. es. 5. tét. 30 060/1924.; ERDÉSZ, 1986. 36-37. 1

3 MOL К 184. 2786. es. 5. tét. 10 168/1925.; 2907. es. 5. tét. 57 329/1926.; 3491. es. 5. tét. 47 931/1930.; 3776. es. 5. tét. 103 004/1932., 103 014/1932.; 4929. es. 5. tét. 16 712/1938.; 6603. es. 5. tét. 524 884/1943. 1

4 MOL К 184. 5805. es. 5. tét. 509 517/1941. 30