Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - KILÁTÓ - HOLLÓSI GÁBOR: Az angol levéltári törvényről

Hol/ósi Gábor gondolom, hogy ha a részletszabályokat nem is, de a levéltári selejtezés intézményét mindenképpen érdemes lenne a magyar törvényben is egy kicsit hangsúlyosabban kezelni, tekintettel arra, hogy itt a megsemmisítés ténye korábban — akár tévedésből, akár iratmentési szándékból — már maradandó értékűnek minősített iratanyagot érint.

3

4 6. Az információ szabadsága Már említettük, hogy a FOI hatályba lépése robbanásszerű változást hozott magával a kutathatóságban, aminek az volt az oka, hogy a FOT két új jogot állapított meg bárki számára. Eszerint akárki megkereshet egy közhatóságot Nagy-Britanniában, hogy nyilatkozzon arról, hogy egy adott tárgyra rendelkezik-e információval, s amennyiben igen, ezzel az információval a megkeresőt a közhatóságnak el is kell látnia, feltéve, hogy e jogok érvényesítését a FOI törvényben meghatározott valamely kivétel nem korlátozza.

3

5 Ezzel a legelőször ötven, majd harminc éves szabály „nulla éves" szabállyá alakult át, hiszen keletkezése után elvileg nyomban meg lehet tekintetni minden közhatóság iratát. Ezzel ért véget az ún. „újévi nyitás" (Neu

1 Year's Opening) gyakorlata, amely szerint a köziratok utolsó darabjának kelte vag

у az abba tett utolsó bejegyzést követően harminc plusz egy többlet év eltelte után, január l-jével nyitották meg a közönség előtt azokat. (Az utolsó „újévi nyitás" tehát 2004. január 1-jére esett, ekkor közbirtokba az 1973. évi iratok kerültek.) Természetesen ez nem jelend azt, hog}

7 a FOI hatályba lépésével minden irat kutathatóvá vált volna, hiszen azok, amelyek például személyes információkat hordoznak vagy például károsítani tudnák a nemzetbiztonságot és a nemzetközi kapcsolatokat vagy valamilyen bizalmas kötelezettségvállalással kapcsolatosak, harminc éven túl is zárolva maradtak. Mindazonáltal a FOI szabályozása igen tanulságos lehet egy új magyar levéltári törvény szempontjából is, mivel jól látható, hogy NagyBritanniában a kutathatóságot már nem levéltári kérdésként kezelik, szemben a Ltv. bonyolult hármas szabályozásával, amely a közérdekű adatot tartalmazó iratokra „nulla éves" szabályt alkalmaz a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényre hivatkozva, ugyanakkor harminc, hatvan és kilencven éves időpontokat tűzi ki a személyes adatokat tartalmazó levéltári anyag kutathatóságára, míg az „egyéb" iratok esetében tizenöt és harminc éves időszakokat jelöl meg két 1990. májusi dátumhoz viszonyítva.

36 Nem meglepő tehát, hog}' az angol levéltári törvény kutathatóságról szóló szakaszának öt bekezdéséből három már hatályon kívül van, és csak annyi maradt a PRA-ban, hog}' a Keeper of Public Records kötelessége, hogy biztosítsa, hogy a közönség a Levéltárban megtekinthesse, illetve másolatokat megkaphasson azokról a köziratokról, amelyek zárolását a FOI feloldotta, valamint, hogy az egyéb letéti helyeken is meg kell követelnie a lord kancellárnak, hog}' ezeket az iratokat a köz számára elérhetővé tegyék, a Levéltárhoz hasonlóan.

3

7 Ehhez kapcsolódik az ún. „FOI-kérés" (FOI request) intézménye is, amellyel a kutató a Levéltártól a zárolt irat felülvizsgálatát kérheti, és amennyiben az megállapítja, hogy a zárolt irat a FOI3

4 PRA 6 versus 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet 31.§. Ld. még Ltv. 8.§ b), З6.§, 13.§ c) és 34/A (1). 3

5 Forrás: Access to public records (Köziratok kutathatósága), http://www.nationalarchives.gov.uk/policy/act/system.htm 3

6 Ltv. 22.§ (1) és 24.§ (1). Ld. 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.). A közérdekű adatok megismeréséhez való jogot maga a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti le, ezért a Ltv. kutathatóságra vonatkozó szabályainak a módosításakor erre a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie. Vö. 1949. évi XX. törvény 61. § (1). 3

7 PRA 5 (3) és (5). 12