Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - KILÁTÓ - HOLLÓSI GÁBOR: Az angol levéltári törvényről

A% angol levéltári törvényről törvényben foglalt kivételek egyike alá sem esik, akkor a kutatást lehetővé teszi.

3

8 Felhívjuk a figyelmet harmadszor is, hogy a levéltárat nem lehet egyszerűen csak kulturális intézménynek tekinteni, hiszen jogalkalmazás és jogbiztosítás — ha nem is oly direkt módon, mint az Egyesült Királyságban — a magyar levéltárakban is folyik. Elég csak a személyes adatok védelmének biztosítására, a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára, a kutatáshoz való jog érvényesítésére, az iratkezelés-ellenőrzésekre vagy éppen a kárpódási ügyekre gondolni. 7. Az angol levéltári törvény tükrében Végül áttekintjük nagy vonalakban, hogy az angol minta mely megoldásai lehetnek majd eg}

7 új magyar levéltári törvény előkészítése során elsősorban irányadóak, vagy egyszerűen csak alkalmasak arra, hogy a levéltárügy jogi szabályozásáról való, némileg talán kissé egyoldalú gondolkodásunkat megváltoztassa. • A PRA igazi keretszabályozást ad; arra, hogy mi tartozik törvényi szintre és mi nem, kiváló példa. Legszebb része — már ha egy törvényre ezt a jelzőt egyáltalán használni lehet — az intézményrendszerre vonatkozó néhány szakasza, amely az angol levéltárügy legfőbb pilléreit rendkívül lényegre törően vázolja. A hibát elsősorban nem abban látom, hogy itthon túl gyakoriak a jogszabálymódosítások, hanem abban, hogy sokszor a törvényi és nem csak a rendeleti szintet érintik a változások, amely az állandó struktúrák kialakítását megakadályozza. A PRA számos módosítással ugyan, de már 52 éve hatályban van, annak dacára, hogy 1989—1990 előtt Nagy-Britannia is része volt a bipoláris világ egyik oldalának. Nem magyarázhatjuk tehát a magyar rendszerváltással azt, hogy az 1995. évi levéltári törvényünkkel már keletkezése óta problémák vannak. • A levéltár nem lehet pusztán kulturális ügy, az általa betöltött jogbiztosító szerep révén az annál még hazánkban is több. E szerep mértékéről és kiterjeszthetőségéről a hazai jogrendszert tekintve természetesen vitatkozni lehet, de hogy e szerepre mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell helyezni egy új Ltvben, véleményem szerint nem lehet kérdéses. Mindez magával vonhatja a levéltári szervezet felügyeletének az átgondolását is, ami természetesen kihathat az egész intézményrendszer finanszírozására is. • Fel kell tennünk a kérdést, hogy a kutathatóság egyáltalán lehet-e levéltári törvényre tartozó ügy, annál inkább, mert az erre vonatkozó szabályozáson az adatvédelmi törvény (Avtv.) — paradox módon — lényegében már a Ltv. hatályba lépése előtt, 1992-ben léket ütött. Világos bizonyíték erre, hogy az Avtvt a Ltv. ötször hivatkozza meg, azt szinte magasabb szintű jogszabályként kezelve, ami a jogalkalmazóban olyan érzést kelt, hogy a Ltv. az Avtv-t pusztán körülfonja a saját rendelkezéseivel.

3

9 • Az angol példa világossá teszi, hogy az információ szabadságát és a kutatásért kért anyagi ellenszolgáltatást nem feltétlenül kell egymást kölcsönösen kizáró 3

8 Forrás: Access to public records (Köziratok kutathatósága). 3

9 Ltv. 22.§ (1) és (4), 24.§ (4), 29.§ (2) és (3). Az Avtv. a Ltv-nél magasabb szinten is van a gyakorlatban, hiszen elfogadásához az Alkotmány 59.§ (2) szerint szükséges a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata. 13