Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Kommentárok két nyugtához. Ujabb adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez
Fülöp Tamás ám magasabb homlokzattal számolt, így a bizottság alapterületre vetített költségszámításai a valóságot nem tükrözték. 2 5 Ezek után a kéttagú értékelő bizottság mind a szakmai, mind az esztétikai, mind pedig a költségvetési szempontok alapján „első díjra és a foganatosítás alapjául határozottan és feltédenül az Alkotmány védbástyája jeligéjű tervezetet javasolták, amely „a műszaki és művészi jogos igényeknek társai közt a legjobban megfelelve egyszersmind legalkalmasabb arra, hogy az alsóbb rendű fogyatkozások kiküszöbölésével (különösen az oldal szárnyak könynyen eszközölhető megkeskenyítése és így az udvar tágítása által) a fennforgó gyakorlati igényeknek is megfelelővé alakíttathassák". 2 6 Míg második helyre „ex equo" a Megfogyva bár, de törve nem és a Tis%a jeligéjű tervezetet rangsorolták, amelyeknek „előnyei és hátrányai egymás irányában körülbelől súlyegyenben állnak". A bírálók a törvényhatósági bizottság számára végül is első díjra alkotmány védbástyája, míg második díjra a Megfogyva bár, de törve nem jeligéjű pályamunkákat javasolták. Dicséretben részesítendónek találták az 1877, a Magyarország nem volt, hanem lesa Tis^a, valamint a Jelige: S. K. pályamunkákat. A szakértők mindezek mellett alkotmány védbástyája, a Megfogyva bár, de törve nem, a Tis^a, valamint a Magyarország nem volt, hanem lesz című pályaműveket tartották olyan munkáknak, amelyek „concipiálási [értsd: megvalósítási] és kidolgozási módozatában biztosítékot nyújtottak arra nézve, hogy tervezeteik részletezése és az építés vezetésére kellő képzettséggel bírnak". 2 7 Talán érdemes egy rövid kitérőt tennünk a tervekkel kapcsolatban kialakult, és az épület átadása után még egy évtizedig elhúzódó jogi vita okainak felvillantására. A szakértő bírálók 1877. január végén kialakított véleményét Sipos Orbán jelentése szerint a megye akkori főmérnöke, Pum József is elfogadta, és „egész terjedelmében helyesnek találta". Az építési bizottság másnapi, 1877. január 22-i ülésén „a műszaki vélemény felolvasása s beható tanácskozás után" úgy döntött, hogy a törvényhatósági bizottságnak „a kitűzött első díjjal jutalmazandónak, egyetértőleg a műszaki véleményezéssel, szavazat többséggel Az alkotmány védbástyája, a második díjjal pedig a Megfogyva bár de törve nem jeligéjű művet" ajánlotta, továbbá dicséretben részesítendónek — a bírálók által javasoltak szerint — az 1877, a Magyarország nem volt, hanem lesa Tisza, valamint az i". K. jeligéjű pályamunkákat javasolta. 2 8 Ezzel azonban a tervezési procedúra nem zárult le, ugyanis az építési bizottság véleménye szerint „kivitelre [...] változadanul elfogadhatónak a fennebbiek szerint jutalomra ajánlott pályaművek nem találtattak". 2 9 Vajon milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a megyeháza felépíttetésével megbízott testület — annak ellenére, hogy a fővárosi szakértők véleménye alapján a pályaművek sorrendjét elfogadta — nem találta egyöntetűen támogathatónak a nyertes pályázat megvalósítását. A pályázati eljárást lezáró távolságtartó beszámolóból talán érdemes kiemelni, hogy a bizottságban kezdettől fogva nem lehetett teljes egyetértés a műszaki véleménnyel kapcsolatban, erre utal a „beható tanácskozás után" és a csupán „szavazat többséggel" meghozott döntés. Mindenesetre az építési bizottság az 1877. március 19-i közgyűlésen mutatta be Jász-Nagykun-Szolnok megye közönségének a beérkezett tervpályázatokat és a tervekhez csatolt jeligés leveleket. A bizottság javaslata alapján az 500 forintos első díjra Pártos Gyula, a 300 forintos második díjra Benkó Károly terveit, míg dicséretre méltónak Freund Vilmos, Makay Endre, Székessy József és Szvitek Károly munkáit terjesztették elő. A törvényhatóság egyhangúlag elfogadta a bizottság javaslatát, a pénztárnokot a 2 5 Uo. 25. 2 6 Uo. 12-13. 2 7 Uo. 13-14. 2 8 Uo. 14. 2 9 Uo. 14. 22
