Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Egy szerteágazó nemesi família, a Síkabonyi Angyal család iratha-gyatéka a Baranya Megyei Levéltárban (1645-2004)

Márfi Attila igazoló források mellett közjegyzői, majd a Pécsi Közjegyzői Kamara elnöki működésével kapcsolatos határozatok, szakmai észrevételek, összegzések, évi jelentések, reformtervezetek, tagsági nyilvántartások dokumentálják pályaképét, amit szakmai és hivatali levelezései is gazdagítanak. Fontos megemlíteni, hogy élete alkonyán több értékelés is keletkezett munkásságáról.

2

1 Ebben az időszakban írta meg végrendeletét és családjától búcsúzó, megható levelét is. Síkabonyi Angyal László építész, országgyűlési képviselő forrásai a többiekéhez képest talán gazdagabban vázolják életútját, tanulmányait és hivatali beosztásait tanúsító iratai révén. A DGT építész mérnökeként és később ennek a körzetnek országgyűlési képviselőjeként két Pécs környéki bányászkolónia, Vasas és Mecsekszabolcs történetére vonatkozó kordokumentumokat is tartalmaz forrásanyaga.

2

2 Ezek elsősorban a települések fejlődésével, építkezéseivel kapcsolatos tervdokumentációk és a DGT működését szabályozó különböző rendtartások, szabályzatok. Befolyásos politikus lévén olyan események dokumentációs anyaga is megtalálható a hagyatékban, mint a terület-visszacsatolások diplomáciai hátterének egyes iratai, a csángó és székely menekültek sorsának rendezése, parlamenti felszólalásai, a koalíciós időszak politikai átvilágítási, igazoló eljárásai. Viszont családjáról és felmenőiről is maradtak fenn források, ahogy általában a többi családi tételek esetében is.

2

3 Összességében megállapíthatjuk, hogy az itt csak szűkös keretek közt ismertetett családi hagyaték országos tekintetben is figyelemreméltó, több korszakot felölelő forrásai kiemelt értéket képviselnek. Reményeim szerint a darabszintű rendezést követően elkészülő tudományos szintű segédlet még jobban kiemeli ezen iratok értékét, és lehetővé teszi, hogy a forrásegyüttes a kutatás és a további feldolgozás számára még megközelíthetőbb legyen, szervesen beleilleszkedve a BML családi és személyi gyűjteményébe, további lehetőségeket biztosítva a család- és társadalomtörténeti kutatások iránt érdeklődőknek. FÜGGELÉK

2

4 A forrást betűhív közléssel tesszük közzé, mivel nemcsak magát a szöveget tartjuk fontosnak, hanem az eredeti kifejezéseket és az eredeti írásmódot is. A nyelvújítás előtti szöveg természetesen nem a mai a helyesírással íródott, a kérdéses korszakban még nem is beszélhetünk egységes helyesírási szabályokról. Viszont rendkívül értékes nyelvemlékeket, korabeli kifejezésmódot ismerhetünk meg a sok idegen, főleg latin kifejezés mellett. Ezért óhatatianul is magyarázó, kiegészítő jellegű jegyzetapparátust alkalmaztunk, ami szükségszerű velejárója az ilyen jellegű közléseknek. Néhány kifejezés az idegen szavak magyarítása és az archaizált közlésforma miatt nehezen értelmezhető, a szövegkörnyezet alapján azonban egyértelmű lehet jelentésük, annak ellenére, hogy akár a magyar akár az idegen nyelvi kifejezések jórészét több variánsban is olvashatjuk. Mindezek mellett úgy értékeltük, hogy igazi különlegességet, példaértékű dokumentumot olvashat az érdeklődő.

2

5 Igaz a végrendelet mint forrástípus korántsem egyedi a korszakban, mégis minden formális és sematikusnak tűnő nyelvi meg2

1 BML XIII. 14. В. Állag. Л. tétel. 2

2 BML XIII. 14. D. Állag. A. tétel. 2

3 Uo. 2

4 BML XIII. 14. F. Állag. 6. sz. irat. 2

5 A hagyatékban található még egy testamentum, ennek az itt közzé tett végrendelet a másolata, némileg módosítva, amit a örökhagyó második fiúgyermekének, Angyal György Alajosnak külön ajánlott 1821. július 12-én Szekszárdon. 8