Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - PÁRTÁLLAM ÉS RENDSZERVÁLTÁS - KRAHULCSÁN ZSOLT: A magyar politikai rendőrség és a szocialista országok állambiztonsági szervei közötti kapcsolatok szabályozása (1956—1989^)

PÁRTÁLLAM ÉS RENDSZERVÁLTÁS KRAHULCSÁN ZSOLT A MAGYAR POLITIKAI RENDŐRSÉG ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZERVEI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA (1956-1989) A szocialista tömb országai közötti állambiztonsági kapcsolatok az '50-es évek közepéig csak a szovjet fél által kialakított (államvédelmi) viszonyrendszerben léteztek, később azonban a táboron belüli országok belügyminisztériumai is köthettek egymással két- és többoldalú megállapodásokat. Természetesen a korban végig megmaradt a szovjet fél vezető, irányító szerepe, amely meghatározta a szocialista blokk országai politikai rendőrségeinek feladatait, lehetőségeit, kapcsolatainak minőségét. A jelenlegi tudásunk szerinti első ilyen többoldalú eg}

Tüttműködést (rádióösszeköttetés létesítéséről) 1957 elején a magyar, a kelet-német, a csehszlovák, és a román állambiztonság alakított ki.

1 Kétoldalú szerződést Magyarország elsőként 1958-ban a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) Állambiztonsági Minisztériumával kötött, amit aztán a többi ország társszervével kialakított egyezmények aláírása követett. A magyar állambiztonság a lengyel féllel 1960-ban, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságával (KGB) 1962-ben, egy évvel később pedig ismét a kelet-német társszervvel kötött együttműködési megállapodást. A csehszlovák szervek képviselőivel 1964-ben dolgozták ki a kooperáció alapelveit.

2 Már az 1956. évi forradalom előtti nyári hónapokban több intézkedés történt, amely az államvédelmi szervek egymás közötti kapcsolatát volt hivatott segítem. Június végén belügyminiszteri parancs határozta meg az Értékelő és Tájékoztatási (ÉT) alosztályok (csoportok) működési szabályzatát, amely megszabta, hogy a párt, a kormány, a Belügyminisztérium (BM), s a társosztályok vezetőinek tájékoztatása mellett, a „baráti" államok államvédelmi szerveit is informálni kellett a magyar fél által felfedezett, ellenük kémkedő ellenséges szervekről, személyekről, csoportokról. Ezeket az információkat a főosztályvezetők, valamint az ÉT alosztályok (csoportok) vezetői írták alá és az államvédelmi főcsoportfőnökséghez terjesztették fel.

3 Egy 1956. júliusi — a BM Kollégiuma által megvitatott — javaslat indoklása szerint „az államok közötti kapcsolatok kiszélesítése megnövelte egyes államvédelmi szervek feladatát", illetve a szovjet tömb országaival folytatandó szorosabb állambiztonsági együttműködés érdekében szükségessé vált a Belügyminisztérium központi osztályainak főosztályivá szervezése és strukturális átalakítása. Ennek jegyében a BM Titkárság keretén belül új 1 ABTL 1. 11. 12. 1. d. Gazdik Gyula jelentése a belügyminiszternek rádió összeköttetés létesítéséről. 1957. szeptember 10. 2 A '60-as évek közepétől nemcsak az európai szocialista országokkal, hanem a mongol, az (észak) koreai állambiztonsági szervekkel kötött egyezmények és megállapodások is sorra megszülettek. MOL XIX-B-l-z. 47-1V-1073/1/1973. 47. d. Tájékoztató jelentés a szocialista országok belügyi szerveivel való együttműködés helyzetéről. 1973. február 28. 3 MOL XIX-B-l-az. 26. d. A belügyminiszter 54. sz. parancsa a párt és a kormány, valamint a BM vezetőinek pontosabb tájékoztatása érdekében. 1956. június 25. A tárgyalt korszakban a Belügyminisztérium nemzetközi kapcsolatait, illetve a belügyi tájékoztatást több alkalommal is közös szervezeti rendben irányították, de a tájékoztató alosztályok egyéb feladatait jelen írásomban nem ismertetem. Az állambiztonsági szervek tájékoztató szolgálatáról ld. MÜLLER, 1999; MÜLLER, 2002; MÜLLER, 2003. Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. sz. 3-32.