Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - HÍREK - Beszámoló a XXXIII. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokról (SZIKLA GERGŐ)

Hírek Az utolsó nap Hajdúnánáson, a Móricz Pál Városi Könyvtárban folytatódott a tudományos konferencia, amelynek megnyitóját Mónus Imre, a házigazda levéltár Hajdúböszörményi Fióklevél tárának nyugalmazott igazgatója tartotta. Elsőként Buczkó József, az újfehértói Városi Múzeum igazgatója beszélt lakhelye, Hajdúnánás építészeti örökségéről. Számítógépes prezentációval szemléltetett előadás segítségével mutatta be a még megtalálható és a már csak képeken létező épületeket: először az erdélyi mintára épült erődtemplomot és a különböző felekezetek templomait, majd a társdalom különböző rétegeinek lakhelyeit (csőszházak, parasztházak, polgári lakóházak, kúriák és ezek környezete), legvégül pedig a középületeket (városháza, bíróság, iskolák stb.). Ezt követően Nyakas Miklóst, a Hajdúsági Múzeum nyugalmazott igazgatóját hallgathatták meg az érdeklődők, aki Nánási Oláh Mihálj és a hajdúkerületi főkapitányok címmel tartott előadást. Bevezetőként egy rövid áttekintést adott a Hajdúkerület kialakulásáról, közel két évszázados történetéről és tisztikaráról, majd ezután rátért a különböző hajdúvárosokból kikerült főkapitányok tevékenységére. Közülük is kiemelten foglalkozott Nánási Oláh Mihály személyével és karrierjével, aki a hajdúdorogi Görög Demeterrel szemben nyerte el a főkapitányi tisztséget. Ezután Husvéth Andrásnak, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársának A hajdúnánási zsidó lakosság története című előadását hallhattuk. A zsidóság a 18. század végén jelent meg a Hajdúságban, de Hajdúnánásra csak később települhettek be, így a környező településekről jártak be üzleti ügyeiket intézni. Kezdetben üzletek, kocsmák és mészárszékek bérlésével foglalkoztak, majd fokozatosan erősödtek meg gazdaságilag, végül a város hitelezőivé váltak. A 19. század végére teljesen beilleszkedtek. Legjelentősebb vezetőjük Fried Dávid volt, aki mind gazdaságilag, mind közéleti szerepvállalásával kiemelkedett közülük. A zsidóüldözések és deportálások után 200-an tértek vissza, és élesztették újjá a hitközséget, amely az 1956— 1957. évi, Izraelbe történő kivándorlások következtében szűnt meg. A XXXIII. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok záróelőadását Kolozsvári István etnográfus, a hajdúnánási Helytörténeti Gyűjtemény újjáélesztője és korábbi vezetője tartotta Мй^емтszervezés a 21. század elején címmel, a témáról — személyes érintettsége révén — részletesen tudott beszélni. A hajdúnánási múzeum története a 19. század végére nyúlik vissza, de hosszabb ideig sohasem sikerült működtetni, sőt 1957 után teljesen széthordták a gyűjteményt, így az intézmény meg is szűnt. Ezen változtatatott egy 1992. évi képviselőtestületi rendelkezés, amelyben elhatározták a múzeum újjáélesztését. A megvalósításra viszont közel 15 évet kellett várni, de 2006-ban rengeteg küzdelem és munka után megnyithatta kapuit a Helytörténeti gyűjtemény. Az előadó mondandója összegzéseként felsorolta a 21. századi múzeumszervezés feltételeit: a magánemberektől kell begyűjteni a kiállításra szánt tárgyakat, ezért bizalomra van szükség az ott lakóktól, emellett pedig a politikai akarat és a széleskörű társadalmi összefogás is nélkülözhetetlen. Az előadás zárásaként az érdeklődők megtekinthették a hajdúnánási Helytörténeti Gyűjteményt. Szjkla Gergő Prof. dr. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója kiemelkedő vezetői, szakmai és oktatói tevékenysége elismeréseként dr. Kisasszondy Évának adományozta a 2009. évi Pro Archivo Regni-díjat, amit 2009. március 4-én adtak át a levéltár Bécsi kapu téri épületében. 88