Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - HÍREK - Beszámoló a XXXIII. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokról (SZIKLA GERGŐ)

Hírek kok a hajdúvárosi ezred ~Rákóc%i-s%abadságharcbeli tevékenységéhez) és Nagy Pál (A DOTE Markusovs^ky Lajos Kollégiumának története) vehette át. Ezt követően két karriertörténetet hallgathattak meg a résztvevők a tudományos konferencia keretében. Elsőként Pozsonyi Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár volt levéltárosa tartott előadást Egy cívis nő kálváriája a Nagykunságban címmel. Az előadásban a debreceni születésű Szilágyi Sára férje halála utáni, konfliktusokkal teli életét mutatta be. Szemléletesen ábrázolta a szabad paraszti társadalomba került nemes hölgy személyiségét és identitását. Szilágyi Sára egyfolytában küzdött a türkevei tanáccsal, hogy megpróbálja érvényesíttetni máshol megkérdőjelezheteden jogait, de nem járt sok sikerrel. Utolsó reménye az elkötözés volt, amelyet fia, Vincze Pál akadályozott meg, ő sokkal alkalmazkodóbb és kompromisszumkészebb volt anyjánál. Egy, a 19. században Debrecenbe betelepült, felvidéki, nemesi család történetét vázolta fel Lovas Enikő, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár munkatársa A debreceni Kas%anyit%ky család története című előadásában. A család — melynek története összekapcsolódik a város felemelkedésével — üvegipari központtá tette Debrecent, és számos nemzetközi kiállításon öregbítette hírnevét. A 20. századra a gazdasági élet mellett részt vállaltak a város politikai és társadalmi életében is, aminek a második világháborút követő változások és a családi üzlet államosítása vetett végett. Az első nap programját A Bocskai-oklevelek a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban című kiállítás megnyitója zárta, amely a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója alkalmából rendezett emlékező sorozat méltó lezárása volt. A kiállítást és a kiállított okleveleket Szendiné Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár főlevéltárosa mutatta be számítógépes prezentáció segítségével. A második nap rendezvényeire Biharkeresztesen került sor a helyi önkormányzat konferencia-termében. Megnyitó beszédében Barabás Ferenc polgármester kihangsúlyozta, hogy ez már egy folyamatnak is tekinthető, hiszen 2000 óta, amióta a biharkeresztesi születésű A. Varga Lászlót, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatóját felkérték a település monográfiájának megírására, többször volt helyszíne levéltári napnak a város. Ezután A. Varga Lászlót hallgathatták az érdeklődők, aki Biharkeres^tes története a két világháború köpött című előadásában nem az egész időszakot mutatta be, hanem az érdekesebb és fontosabb „mozaikokat" emelte ki. Többször is visszanyúlt a 19. századba vagy a környező települések irataiból vett adatokat, hogy különféle összehasonlításokkal érzékeltetni tudja Biharkeresztes fejlődését, várossá válását. Mondandója végén pár „csemegét" hallhattunk az 1914. évi képviselő-testületi jegyzőkönyvből. Biharkeresztes 1945-től a rendszerváltásig tartó történelmét vázolta fel Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója. A korszak közelsége miatt szinte nevek említése és a község életének elemzése nélkül megtartott előadás kronológiai sorrendben mutatta be a háború utáni újjáépítést, az első tszcs-k megalakulását, az 1956. évi eseményeket, az ipari fejlődést és oktatás helyzetét, azonban így is részletes és áttekintő képet kaphattunk a város történetének ezen időszakáról. Harmadikként Vajda Mária, a Déri Múzeum munkatársa tartott előadást Biharkeresztes történeti néprajzáról. Mondandójának elején kihangsúlyozta, hogy a múzeumok és levéltárak porában az élő embert kell keresni. Ennek megfelelően mutatta be a korábban Mezőkeresztesnek nevezett település lakóinak életét a különböző írott források segítségével. Ezek alapján ismerhették meg a jelenlévők a régi hely- és keresztnévadási szokásokat, az egyház és a falu kapcsolatát, a 18. századi boszorkánypereket és járványokat és azt, hogy miből éltek, mit termeltek régen a helyiek. 87