Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - HÍREK - Beszámoló a XXXI. Csongrád Megyei Levéltári Napok rendezvényeiről (BAGI ZOLTÁN- PRESZTÓCZKI ZOLTÁN)

Hírek 1444. évi oszmán—magyar béketárgyalások, majd kevesebb mint 14 évvel később itt született megegyezés Mátyás király megkoronázásáról is. Negyedikként Bagi Zoltán, a Csongrád Megyei Levéltár főlevéltárosa Erős Ágost szász választófejedelem 1695. évi hadjárata címmel tartott előadást. A hallgatóság nem a klasszikus értelemben vett hadtörténeti értekezést hallhatott, hiszen az előadó megkísérelte bemutatni a kudarc stratégiai, taktikai és emberi hátterét, valamint indokait. A levéltári napok makói rendezvényének utolsó előadójaként Berta Tibor, a Csongrád Megyei Levéltár igazgató-helyettese lépett az emelvényre, s tartotta meg Ferenc József szegedi látogatásai címmel előadását. A jelenlévők ismét egy rövid időre a történelem mindennapjaiba kaphattak betekintést. A négy látogatás eseményeinek felvázolása azt is kiválóan demonstrálja, hogy a város polgárainak szemében a szabadságharc leverőjéből hogyan vált a jótevő, a „boldog békeévek" királyává. Az ülést Biernacki Karol, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója vezette és a zárszót is ó tartotta. A Csongrád Megyei Levéltári Napok második rendezvényének a kiszombori Művelődési Ház adott otthont. Szegvári Ernőné, Kiszombor polgármesterének köszöntője után a levéltári nap levezető elnöke, Blazovich László Nagy György-plakettet adományozott Kalmár Jenőné részére. Az előadások sorát Gilicze János makói levéltáros nyitotta meg, aki érdekes családtörténeti adalékokkal szolgált az Oexelek eredetéről. Magát a családot sokáig nem érdekelte múltjának feltárása, ezzel csak Rónay Mihály, valamint id. Rónay Elemér foglalkozott behatóan, hivatásos családfakutatót is felfogadtak céljuk elérése érdekében. Kutatásai szerint az első ismert Oexelt, Eberhard bajor lovagot 1239-ben egyházi átokkal sújtották. A család egyik ága 1696-ban János Jakab révén telepedett Magyarországra. A 18. században József Ádám Ignác Aradra költözött, majd fia, Mátyás 1781-ben megvette Kiszombort és környékét. Ezt követően az Oexelek fokozatosan elmagyarosodtak, és 1839-ben kérelmezték családnevük Rónayra történő megváltoztatását. 1849 őszétől Rónay János, Mihály és Lajos az Új Torony foglya volt a szabadságharcban vállalt feladatai miatt. Az Újvidéki Fórum Kiadó igazgatója, Németh Ferenc a Rónay család Torontál vármegyei közéleti szerepéről tartott előadást. Bevezetésként egy érdekes családfakutatói elképzelést hallhattak az érdeklődők, amely szerint az Árpádok feltételezett leszármazottai rokoni szálakkal kapcsolódtak az Oexel családhoz is. Az adatokban gazdag előadás főként Rónay Móric Torontál vármegyei főispán, illetve Rónay Jenő lapszerkesztő, később ugyancsak főispán közéleti tevékenységét mutatta be. Bálint Aranka, a Nagybecskereki Városi Levéltár könyvtárosa Nagybecskerek urbanizálódását, kulturális és szellemi életét, valamint a Rónay főispánok ezzel kapcsolatos tevékenységét tárta igen szemléletesen az egybegyűltek elé. Előadását számos, a korabeli városról készült felvétellel, képeslappal, a város életében fontosabb tevékenységet vállaló személyek arcképeivel illusztrálta. Makó város alpolgármestere, Marosvári Attila előadásának középpontjában Zombor polgárosodása és a Rónay család ezzel kapcsolatos tevékenysége állt. Rámutatott arra, hogy a térség növekedését három tényező befolyásolta: a folyószabályozás, a marosi híd elkészülte és használatbavétele, valamint a Rónayak szerepe. Orbán Imre, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusa Kiszombor egyháztörténetéről beszélt. Az önálló római katolikus plébánia 1753-ban valósult meg, harminc évvel az Oexelek kegyurasága előtt. 1785-ben elkészült a plébánia új épülete, majd a kegyúri család kriptája is, és a döntően magyarok lakta falut a makói esperességhez csatolták. Oexel Mátyás 82