Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - HÍREK - A Fiatal Levéltárosok Egyesületének 2009. évi szakmai rendezvényei (BÉNYEI BALÁZS-SZENDE LÁSZLÓ)

Hírek management fogalmán és alkalmazásán: az iratoknál már a létrehozásuk időpontjában biztosítani kell a megőrzés lehetőségét. Meglátása szerint azonban ennek a szabályozása még rengeteg feladatot kíván, mivel a kompetencia és a jogalkotás nem esik egybe, illetve a jogszabályok nem szabályoznak mindent, és nem igazán a hangsúlyos kérdésekkel foglalkoznak. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus jogi főosztályának vezetője a szerzői jogok rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot. A s^r^ői jogok, különös tekintettel elektronikus publikálásra című előadását történeti áttekintéssel kezdte. A szerzői jog fogalma először a könyvnyomtatásnál jelent meg: a vállalkozót akarta védeni, mivel a könyv első kiadása komoly anyagi befektetést igényelt. 1709-ben az angol törvénykezés már a szerzőnek adta a jogot, ezzel kívánták megtörni a már túl erőssé vált könyvkiadói cégek egyeduralmát. A szakember felvillantotta a jelenlegi helyzetet is, kitért az alapelvekre, a jogi környezetre, a legfőbb problémákra. Ezek közül kiemelte a személyhez fűződő jogot, azaz a szerző maga döntheti el, hogy nyilvánosságra akarja-e hozni művét, saját vagy álnév alatt, illetve joga van a mű egységének a megőrzésére. Az előadó nem titkolta, hogy az elektronikus fejlődés csak még bonyolultabbá tette a feladatokat. Végül arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy publikáció esetén olyan szerződést kössenek, amelyet a feltételek nem teljesítése esetén fel lehet mondani. Tóth előadása után számos kérdést kapott, ezek egyike a levéltárakba került, különböző hagyatékokban fellelt kéziratok publikálására irányult. Válaszában a szakember azt hangsúlyozta, hogy a szerzői jogi gyakorlat a vitás esetekben inkább megengedő. A konferencia következő szekciója az adatvédelmi kérdésekkel foglalkozott. Trócsányi Sára, az Adatvédelmi Biztos Irodájának munkatársa az információszabadságot és a tudományos kutatást állította párhuzamba (Személyes adatok védelme kontra kutatás szabadsága). Előadásában nagyon sok szempontot említett, kezdve az alkotmányos alapoktól, a joganyagokon át, egészen az adatkezelés elvéig. Kitért a különböző törvényekre, amelyek kapcsán leszögezte, hogy az 1992. évi törvény a rendszerváltó törvények közé sorolható. Érzékletes példákkal — személyes adat-e a rendszám? — illusztrálta az adatok sokrétűségét. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Ugyanakkor a dinamikus technikai fejlődés ezen a szakterületen is komoly problémákkal jár együtt: nehéz követni a DNS-minta, az íriszdiagnosztika, a tenyérlenyomat bonyolult világát. De ide tartozik a multinacionális cégek azon gyakorlata is, amelynek értelmében egy központi szerveren tárolják a leányvállalatok munkatársainak adatait. Trócsányi rendkívül fontosnak mondta azt, hogy megfelelő helyükön kell kezelni a különböző szintű adatokat (közérdekű, személyes, különleges). Ennek kapcsán felmerült a levéltári anyag külföldre történő továbbításának kérdése, e területen kormányszintű döntésre van szükség. Az előadó részletesebben ismertette az adatvédelmi biztos ajánlásait, kiemelte, hogy a szervezet történetében a legfontosabb eseményének tartja azt, hogy elfogadták az Ellenzéki Kerekasztal közfeladatot ellátó voltát. Cseh Gergő Bendegúz már előadásának kezdetén jelezte, hogy célul tűzte ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával kapcsolatos közhelyek felszámolását. Ennek érdekében négy részre osztotta Kutatás ABTL anyagában című értekezését. A személyes adatok, különleges adatok vonatkozásában számos izgalmas példával támasztotta alá az információk bizonytalanságát. Kiemelte, hogy mindig a szövegkörnyezetet kell figyelni, mert a kiragadott részek gyakran tévútra vezetnek. A törvényi háttér igen szigorú, ugyanakkor a szakember néhány kérdőjelre is felhívta a figyelmet. Kiadhatók-e az általánosan elterjedt betegségekre (influenza) vonatkozó adatok? Hol vannak a „kóros szenvedély" határai (rendszeres kocsmába járás, megrögzött kártyás)? Hasonlóan izgalmas problémát jelentett az „ügynököljünk az ügynökökkel" kérdéskör boncolgatása. Nagyon komoly ugyanis az érdek78