Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - HÍREK - A Fiatal Levéltárosok Egyesületének 2009. évi szakmai rendezvényei (BÉNYEI BALÁZS-SZENDE LÁSZLÓ)

Hírek lődés a hálózati nyilvántartások iránt. Trócsányi Sárához hasonlóan ő is felhívta a figyelmet arra, hogy nincs olyan alkotmányos cél, melynek elérése indokolttá és szükségessé tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog korlátozását. Cseh ismertette az ÁBTL feldolgo­zási munkáinak főbb sarokszámait. Az alapelveket a folyamatosság, a párhuzamosság és a többszintűség jelenti, egy dossziéról kb. 130 különböző adatot tárolnak. Az anyag rendezett­sége legalább 85%-os, a központi adatbázisban 745 629 nevet és 780 073 szkennelt oldalt őriznek. Az előadó számos gyakorlati tanáccsal szolgált, a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az interneten is megtalálható adatbázisokat. Szabó Csaba, a MOL főigazgató-helyettese előadásának címéül a Nem papír alapú levéltári dokumentumok publikálásának jogi problémái „szóösszetételt" választotta, de mindenki tudta, hogy itt a Nagy Imre-per hanganyagáról lesz szó. Az előadó véleménye szerint a 2008 nya­rán történt események morális, szakmai és jogi problémák sorozatát vetették fel. A morális kitételt abban fogalmazta meg, hogy az Országos Széchényi Könyvtárral együtt mintegy 27 000 oldalt, és több órányi hang- és filmanyagot digitalizáltak, amit később mások kíván­tak publikálni. Szakmai érvként azt hozta fel, hogy az Open Society Archives (OSA) csonkí­tott anyagot, a per június 9. és 15. közötti harmadik szakaszát kívánta felhasználni, ami a tudományos kutatás számára elfogadhatadan. A jogi szempontokat pedig az érintettek bele­egyezése jelentette. A szakember az egész kérdést összlevéltári ügynek tartja, éppen ezért nagyra értékelte, hogy a viharos időkben a minisztérium kiállt mellettük. Az előzmények ismertetése után Szabó Csaba rendkívül érzékletesen mutatta be a hanganyagokban rejlő lehetőségeket. Egymással párhuzamosan mutatta be a szöveget és hangfelvételt. Valóban döbbenetes volt hallani, ahogy Szilágyi József szembeszáll a vérbíróval. Teljesen más hatást váltott ki, mint az olvasott szöveg. Szabó röviden kitért a filmfelvételekre is. Nagy Imre tárgyalásán forgott a kamera, azonban a tekercseket Kádár János megsemmisíttette. Egy propagandafilm készült ugyan, de ezt végül hivatalosan soha nem mutatták be. Palasik Mária (ÁBTL) a Kenedi-bizottság munkáját értékelte a kutatók szemszögéből. A vizsgálat során szerzett ismereteket egy 438 oldalas jelentésben foglalták össze, ami alapján üzeneteket lehet megfogalmazni a kutatók számára. Az egyik alapvetés, hogy nem lehet megállapítani az 1945 és 1990. február 14. között keletkezett vonatkozó iratok pontos mennyiségét. A másik lényeges kitétel, hogy a 2003. évi III. törvény hatálybalépésétől irato­kat nyomtalanul eltüntetni vagy jegyzőkönyvvel megsemmisíteni már nem lehet, mivel a törvény elrendelte a volt állambiztonsági szervek megmaradt iratai teljes körének jegyzékbe vételét. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a 2003 és 2005 között regisztrált, a volt állam­biztonsági szervek működésére vonatkozó irattételeknek 2007 decemberében még a 29,5%-t őrizték a szolgálatok. Nem volt egyszerű feladat az irattételek konvertálása iratfolyóméterek­ké, mivel a mértékegység szervezetenként változott. Palasik Mária egyértelműen kijelölte azoknak az iratoknak a körét, amelyet véleménye szerint hiába keres a kutató. Példaként említette a Katonai Biztonsági Hivatalt, ahol az 1990 és 1995 közötti selejtezéseknek a selej­tezési jegyzőkönyveit is megsemmisítették. Ugyanakkor abbeli reményének adott hangot, hogy a következő generációk is találhatnak még eddig még nem ismert anyagokat. Ide tar­toznak a mágnesszalagok, amelyek adatait mindenképpen meg kell menteni. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az 1980 utáni iratok minősítése 2009. december 31-én lejár, az addig nem minősített iratok automatikusan kutathatóvá válnak. Ki lehet használni azt az utat is, hogy titokgazdák a levéltárakban lévő 1980 előtt keletkezett minősített iratok felülvizsgá­latát — az ÁBTL kivételével — rendszeresen elmulasztják. Természetesen számítani kell a kutatói szerencsére is, hiszen nem várt helyekről is előkerülhetnek iratok. Palasik Mária végül három javaslatot tett, amely elősegítheti a hatékonyságot. Egyrészt meg kell teremteni 79

Next

/
Thumbnails
Contents