Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - HÍREK - 15 éves a levéltár-technikusi képzés Szombathelyen (ClERNA L'IUBICA)

HÍREK 15 ÉVES A LEVÉLTÁR-TECHNIKUSI KÉPZÉS SZOMBATHELYEN Még az 1990-es évek elején, elsősorban a megyei levéltárak részéről fogalmazódott meg a levéltár-technikusi munka végzéséhez szükséges szakmai ismeretek elsajátítását biztosító képzés igénye. A levéltáros szakma technikusi szintű elsajátítása eredetileg nem szerepelt a felsőoktatási képzés tantervi struktúrájában, hanem az önálló kezdeményezésként, specializáció formájában, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BDTF) Történelem Tanszékén jött létre. A tervezet elnyerte a Főiskola vezetésének támogatását, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE ВТК) Történelem Segédtudományai Tanszékének szakmai beleegyezését és hathatós szakmai segítségnyújtását is oktatás formájában, majd az akkori Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával 1994-ben el is indítottuk a képzést. A levéltár-technikusi speciális képzés terve lényegében az ELTE BTK-n folytatott képzéshez igazodott, mivel itt csak négy szemeszter állt rendelkezésre, ugyanis arra csak az első és második évet már elvégzett történelem szakos hallgatók jelentkezhettek, azok akiknek legkésőbb a szak elvégzésével együtt a levéltári-specializáción is be kellett fejezniük tanulmányaikat. A képzési koncepció kidolgozásában a levéltár szakon végzett Cierna Lubica és Kóta Péter — ekkor már a BDTF Történelem Tanszék két oktatója — vett részt a tanszékvezető, Landgráfné Mózer Ibolya hathatós támogatásával. Már az indulásnál megfogalmazódott az alapkoncepció, amelyhez az említett szakmai támogatáson kívül a szakma gyakorlati munkát folytató részének, vagyis a levéltárosoknak (Magyar Országos Levéltár [MOL], Vas Megyei Levéltár) a véleményét is kikértük, annak érdekében, hogy a képzést alapvetően az új- és legújabbkor anyagához igazítva lehessen kialakítani. Olyan szakemberek képzése volt a cél, akik a történelem szakos diploma mellett egy szakma alapjait is elsajátítják, így a kettő együttes hasznosításával eredményesebben tudnak majd elhelyezkedni. A két évig tartó, négy szemeszterből álló kurzusra az első és második évet elvégzett történelem szakos hallgatók jelentkezhettek, akik annak elvégzése után a tanári végzettségű oklevél mellé egy betétiapot is kaptak a levéltár-technikusi képzés eredményes lezárásáról. Az 1994. évi indulást követően a hallgatók érdeklődésének köszönhetően párhuzamos csoportokban folyt az oktatás, vagyis mindig volt egy induló és egy végzős társaság is. Minthogy összóraszámban 360 óra állt rendelkezésre, így a képzés alapvetően két részből tevődött össze; egy elméleti alapozó és egy gyakorlati részből. A 180 órás elméleti és gyakorlati képzést 40 órás nyári szakmai gyakorlat egészítette ki. Az első évben az elméleti alapozás során, a kormányzattörténet című tantárgy előadásai keretében a hallgatók a levéltárba kerülő forrásokat kibocsátó intézményekkel, azok struktúrájával, változásainak történed folyamatával, valamint gyakorlatok, azaz latin, magyar és német iratolvasás révén a források nyelvezetével ismerkedtek meg. Az elméleti képzést meghívott előadók tartották, így a fenti stúdiumot szinte egy évtizedig Bertényi Iván professzor és Borsodi Csaba neve fémjelezte. Az oktatásban részt vett a MOL főigazgatója, Gecsényi Lajos, aki a levéltárak helyzetéről tartott előadást, valamint Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója is, ő egyháztörténeti kurzust tartott. A többi tantárgy oktatásába — levéltártörténet, topográfiai ismeretek, magyar iratolvasás, történeti segédtudományok — tanszékünk oktatói is bekapcsolódtak. A képzésben részt vevő külsős oktatók sorában külön ki kell emelni Bariska Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. sz. 67-26.