Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - BELOVÁRI ANITA: A „műkedvelő" a két világháború közötti Somogy megyében

Л „műkedvelő" a két világháború közötti Somogy megyében Az ajánlott és játszott művek listáinak egybevetése szintén tanulságos. Míg a darabok között egy sem, a szerzők között csupán két egyezés figyelhető meg. A kettőből az egyik, egy hölgy. Az ajánlólistán Illyésné Ferenci E. megnevezéssel, a játszott művek szerzői között Illésné Ferenczy F.-ként szerepel. Ha feltételezzük, hogy a géppel írt listán nem kizárhatóak az elírások — márpedig egyéb félreütések szép számban találhatók rajta —, akkor elfogadhatjuk a két nevet azonosnak. A másik egyezés K. Pap János, akinek személyében kaposvári szerző jelenik meg, kinek népszerűsége helyi specifikumként is felfogható. Ugyanakkor a hivatalos központi listán is figyelemreméltó helyet foglal el, hiszen egyike a többdarabos szerzőknek — 5 művel van jelen —, amelyek között vannak szerzői kiadások, de a Kókaiféle kiadó is vállalta a megjelentetését. О egyébként, ha a helyzet úgy hozta, a műkedvelő mozgalom lelkes teoretikusaként is jelentkezett a helyi sajtóban.

2

6 Mint a fentiekből kitűnik, nők is akadtak a szerzők között, a nemi hovatartozás tehát nem volt kizáró szempont. Ugyanakkor szembetűnő a külföldi írók csaknem teljes hiánya. Mindkét listán csak l-l nem magyar nemzetiségű alkotó szerepel. A központin Henry Gheon

2

7 francia író, költő, kritikus, aki vallásos tárgyú műveivel vált ismertté. így nem okoz csalódást ajánlott darabja címe: Szent Ferenc eljegyzi a szegénység úrnőjét. A játszottak között Emmet Lavery,

2

8 hivatásos színpadokon is jegyzett szerző jelenik meg az Úr katonái című népszerű, tematikájával az előbbivel rokonítható művével. Úgy tűnik a nacionalistarevizionista közhangulatba és nemzeti propagandába külföldi írók csak nehezen, a keresztény elkötelezettség oldaláról voltak beilleszthetők, A nemzeti szempont tehát majdnem 100%-san érvényesült. A játszott darabok megválasztásánál K. Pap János esetében már szó esett a helyi szerzők esedeges prioritásáról. K. Pap esetén kívül ezt bizonyítja Udry Ferenc Odaát

2

9 című irredenta műve — leventék általi — színpadra állítása. A fent nevezett úriember ugyanis a kaposvári detektív csoportvezető volt. Ha a szerzők fenti sokszínű listáján végigtekintünk, az a benyomás erősödhet meg bennünk, hogy egyik oldalról a műkedvelő színjátszó mozgalom élesen elvált a hivatalos színjátszás fő vonulataitól, másrészt a favorizált darabok esetében kisebb mértékben a szerző, erőteljesebben pedig a témaválasztás nyomott a latban. Szervezet és finanszírozás A már említett K. Pap János 1925-ben

3

0 igen tanulságos cikket jelentetett meg a műkedvelő színjátszás személyi vonzatairól. Maguk a játszók nem keltették fel az érdeklődését, a cikk tanúsága szerint azon a véleményen volt, hogy sikeresség szempontjából nem ők a perdöntőek. A sikert nemcsak az élvezhetőség, hanem a népművelés, sőt a „népmentés" megvalósulásával is mérte. Márpedig a siker kovácsai az irányítók: „...amily destruáló hatása lehet a mozinak és a szini előadásnak, hozzáértő vezetéssel és kellő irányítással (kiemelés: K. Pap) épen olyan hasznos lehet a népművelés és a népmentés szolgálatában."

3

1 Hiszen e vezetők szavatolják a darabválasztást, szereplőválogatást és a rendezés feladata is rájuk hárul. így hát 2

6 U-S.,7. (1925) március 25. 3. 2

7 http://www.google.com/search?q=henry+gheon&hl=hu&lr=&start=0&sa=N (a letöltés ideje: 2009 áprilisa). 2

8 http://franka-egom.

ofm.hu/franka_szmkor/az_ur_katonai/emmet_lavery.htm (a letöltés ideje: 2009 áprilisa). 2

5 U-S., 19. (1937) február 9. 5. 3

0 K.PAP, 1925. 3. 3

1 Uo. 59