Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - BORBÉLY TAMÁS: Alexandersohn Jonathán hejőcsabai rabbi peranyaga

Alexandersohn Jonathan hejőcsabai rabbi peranyaga velet, amivel útra kelt, hogy más helyeken rabbi-székre pályázzon. Novemberben Pápán járt, ahol Rapaport Wolf adott neki ajánlólevelet, majd 1833 augusztusában Balassagyarmaton Asch Meier rabbi támogatta hasonlóképpen.

8 Ezután érkezett meg Hejőcsabára, ahol rabbivá választották. 1833. szeptember 25-én kelt alkalmazási okmánya, amelyben többek között az is szerepel, hog}

7 heti három forint fizetésért dolgozik, és legalább három évig nem hagyhatja el a hitközséget.

9 Valószínű, hogy már a legelső időktől kezdődően kiütközött a kulturális és a származásbeü különbség a helyiek és a porosz származású Alexandersohn Jonathán között. A Magyar—Zsidó Szemlében megjelent cikk így foglalja össze ezt a nyilvánvalóan éles különbséget: „... Alexandersohn sem igen illett az ottani emberekhez és viszonyokhoz. Talmudi tanulmányait Posenben, Boroszlóban és Berlinben végezte, mely helyeken bizonyos modern műveltséget sajátított el, mely Csabán legkevésbé sem volt helyén. Az akkoriban mindenütt használt zsargontól élesen elütő, meglehetősen tiszta német beszéde, továbbá a környékbeli rabbik viseletétől eltérő »német« ruházata annál gyanúsabb színben tüntették fel vallásosságát, mivel néhány ott fontos vallásos jelentőséggel bíró külsőségről más véleményt táplált és nyilvánított is ..."

1

0 Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hog}' „... a közveden közelében elharapódzott chaszidizmust és annak képviselőit nyilvánosan a legkeményebb szavakkal elítélte."

1

1 Ez nyilvánvalóan nagyon komoly vétségnek számított a magyarországi haszidizmus centrumának a közveden szomszédságában, amelynek messze földön híres vezetőjét, Teitelbaum Mózest Alexandersohn nyilvánosan szidalmazta.

1

2 Nem tudni pontosan, hogy milyen természetű konfliktusok lehettek korábban a csabai hitközségen belül. A már többször idézett Magyar-Zsidó Szemle megemlíti, hogy a hejőcsabai hitközség ekkoriban egy fiatal közösségnek számított, ahol vallási és ügykezelési dolgokban kirívó visszaélések voltak.

1

3 Az viszont biztos, hogy — legalábbis a forrás szerint — a csabaiak mindenfajta előítélet nélkül választották meg űj rabbijukat, nem törődve annak származásával és vallási nézeteivel. A rabbi és a hitközség között fennálló, eredetileg reményteljes kapcsolat azonban hamar megromlott. A közösség a forrás szerint „csalatkozott" az új rabbit illetően, mert az többek között a vallási szertartásokat, „mihez minden igaz zsidó elejétől fogva olly buzgón ragaszkodik, egykedvűleg, sőt gúnyolólag.. ,"

1

4 mellőzte. Emellett az „egyházi szelídség és alázat helyett mindenkivel zsarnoki keménységet és fellengezést..." éreztetett és állítólag „... magát az egész község 's annak minden tagján felül emelkedettnek álmodván, mindenkor 's mindenkitől határtalan engedelmességet követelt...".

1

5 A közösség tehát alapjaiban megbotránkozott a poroszországi rabbi viselkedésén, valláshoz való viszonyulásán. Úgy gondolták, hog}' ez az „epicureusi" gondolkodásmód — amelyet több helyen is említ a peranyag -— alapelveiben megrázkódtatja a „... vallás paran8 Vö. uo. 9 Vö. uo. 1

0 Uo. 318 " Uo. 318 1

2 Kohn a tanulmányában említ egy konfliktust Alexandersohn és az egyik hitközségi tag között. A hitközségi tag a konfliktust követően bepanaszolta a rabbit Teitelbaumnál, hogy ti. Alexandersohn egyszer azt mondta a haszid vezetőre, hog)

7 „üzletét jól értő kereskedő". 1

3 Vö. KOHN, 1898-1899. 317. 1

4. BAZML IV. 501

/е. 1838. évi 2555. sz. 1

5 Uo. 15