Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - BORBÉLY TAMÁS: Alexandersohn Jonathán hejőcsabai rabbi peranyaga

Borbély Tamás csolta erkölcsiséget...".

1

6 Úgy gondolom, hogy a rabbi és a hejőcsabai zsidó hitközség között feszülő ellentét egyik lehetséges alapját képező kulturális távolságot: a poroszországi származású rabbi nyugatias életmódját, viselkedését, vallásához való viszonyulását nevezhették a csabaiak „epicureusi gondolkodásmódnak". A kifejezést egyébként az első per vezetője, Lőw Eleázár használta levelében,

1

7 feltételezhető tehát, hogy a közösség tőle vette át ezt a „minősítést". A rabbi és a hitközség közötti helyzet tehát gyorsan elmérgesedett, a kulturális távolság csakhamar komoly ellenszenvvé fokozódott. A két fél közötti viszony odáig fajult, hogy azt már csak bírói közbenjárással lehetett megoldani. A helyzetet így mutatja be a forrás: „... a' darab ideig hamu alatt lappangott szikrácska élénk lángra lobbanván, eloltásához bírói segedelem nélkül remény sem lehete". 1

8 A nyílt konfliktus végül egy válási ügy révén robbant ki. Alexandersohn — mivel korábban Hejőcsabán még nem volt rituális válás — három rabbi véleményét kérte ki az ügygyei kapcsolatban: ezek Lőw Eleázár (abaúj)szántói rabbi, Rottenberger Júda Dávid szentpéteri és Oppenheim Hirsch temesvári rabbik voltak. A három megkérdezett rabbi közül kettő megengedhetőnek nyilvánította a válást, míg Lőw Eleázár nem. Alexandersohn a két támogató vélemény hatására elválasztotta a házasfeleket, majd utána rögtön még egy válólevelet is kiállított, ami Lőw Eleázár rabbi nyilvánvaló nemtetszését váltotta ki.

1

9 A konfliktus végül odáig jutott, hogy a rabbi 1834. január 12-én az elöljáróságtól kapott egy átiratot, amelyben az állt, hogy kifizetik neki 3-4 havi fizetését végkielégítésként, csak minél hamarabb távozzon. Ezt a rabbi elutasította, aminek köszönhetően kitört a nyüt ellenségeskedés. A hejőcsabai zsidó közösség a rabbi ellen irányuló felháborodásának képviseletére saját tagjai közül négy főt választott, akik szervezték a pereket, a tanúkihallgatásokat, kezelték az ügyhöz kapcsolódó iratokat, beadványokat stb. Az első egyházi eljárás állásfoglalása A csabai rabbiper első felvonása után a három rabbiból álló bírói testület kimondta: „Az előbbiekből tisztán és világosan kitűnik, hogy ő [Alexandersohn] éppenséggel istentagadó és nem egy törvénytudónak, hanem egy azzal ellentétes embernek tulajdonságaival bir".

2

0 A hejőcsabai közösség számára tehát megfelelő döntés született. Az Alexandersohn ellen felhozott vádak és vallomások elegendőnek bizonyultak az ítélet meghozásához. A leginkább elhíresült vád a csabai rabbi ellen a lélek halandóságának hirdetése volt, amely teljesen ellentmondott a középkori—kora újkori zsidó vallási felfogásának. A forrásban még azt is kiemelik, hogy „... a' halhatadanság 's a' jövendő életbeni jutalom vagy kárhozat megtagadása által minden józan vallás alapelvei ellen..."

2

1 is vétkezett a rabbi. Ezek után nem csoda, hogy a kor neves magyarországi rabbijai egytől-egyig hevesen elítélték az eretnek tanokat hirdető Alexandersohnt. 1

6 BAZMLIV. 501

/е. 1838. évi 2555. sz. 1

7 Uo. 1

8 Uo. 1

9 VÖ. KOHN, 1898-1899. 320-321. 2

0 KOHN, 1898-1899. 325. 2

1 BAZML IV. 501

/е. 1838. évi 2555. sz. 16