Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - BORBÉLY TAMÁS: Alexandersohn Jonathán hejőcsabai rabbi peranyaga

Borbély Tamás Az iratcsomó 40 iratból, összesen 84 oldalból áll. Az oldalak egyeden kéztől származó másolatok, kivéve a másolat és a fordítás hitelességét igazoló záradékokat és aláírásokat. A tanúvallomások magyar nyelvű fordításai mellett megtalálhatók az eredeti héber nyelvű vallomások, amelyek szintén egyeden kéztől származnak, azok is másolatok. A dokumentumok hitelesítését Szeghi Kis Gábor királyi táblajegyző végezte, úgy sejtjük, hogy a közigazgatás részéről ő fogta össze az ügyet és készítette elő a Helytartótanács számára, annak utasítása szerint. Az iratfedél alapján 1838. július 16-án elküldték az összegyűjtött dokumentumokat Bécsbe, a Kancelláriára. Az iratok eredetijei továbbra is a hejőcsabai zsidó hitközség őrizetében maradhattak, a mai sorsukról, fellelhetőségükről nincsenek ismereteink. Valószínű, hogy ekkor több másolat is készült, hivatalos kérésére Alexandersohnnak is eljuttattak közülük eg}' példányt; a könyvében közreadott dokumentumok túlnyomó részben megegyeznek az ezen levéltári jelzet alatt őrzött másolatokkal. Valószínűsíthetjük, hogy Alexandersohn könyvének gerincét a magyar nyelvű fordítással egy időben készült, eredeti héber nyelvű másolat szolgáltatta. Az ügyre vonatkozó későbbi szakirodalomnak elkerülte a figyelmét ez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban őrzött forrás, eddig még nem találkoztam erre az iratcsomóra történő hivatkozással. Alexandersohn Jonathán útja Hejőcsabáig Alexandersohn Jonathán magyarországi színrelépését megelőző életéről kevés információ áll rendelkezésünkre. Az 1929-ben Újvári Péter szerkesztésében megjelenő Zsidó Lexikon csak annyit tudósít erről a korszakáról, hogy 1831-ig a poseni Schwerinben működött mint rabbi. A Magyar-Zsidó Szemlében pedig a következő szerepel: „Alexandersohn Jonathan Graetzből, a poseni nagyhercegségben, 1831 óta a Warthe melletti Schwerinben mint tanító s rabbihelyettes működött."

4 A későbbi hejőcsabai rabbi talmudi tanulmányait Posenben (ma: Poznan), Boroszlóban (ma: Wroclaw) és Berlinben végezte.

5 Ezek a porosz városok — kiemelten Berlin — kifejezetten a hászkálá kiindulási pontjának és legnagyobb centrumának számítottak. Feltehető tehát, hogy Alexandersohn már egészen fiatal korától egy másfajta zsidó szellemiségben nevelkedett, mint amivel később a Borsod megyei Hejőcsabán találkozott. Alexandersohn, miután 1831-ben elhagyja a németországi hitközségét, Kohn Schwerin Götz ott élő fivérei és rokonai tanácsára Magyarországra jött, és 1832 augusztusában Bajára érkezett, ahol a szintén porosz származású Kohn Schwerin fogadta. A tekintélyes bajai rabbi nem akart vakon hitelt adni bizonyítványainak, hanem önmaga szeretett volna megbizonyosodni Alexandersohn tudománya és képességei felől, úgyhogy egy ideig mint vendégét szívesen látta Baján.

6 Innen Alexandersohn Bonyhádra látogatott, ahol már rabbi-székre pályázott, mégpedig Hirsch Heller megürült helyére. A helyieknek meg is tetszett Alexandersohn próbaelőadása és rabbijukká választották volna, ám a távozó Hirsch Heller ezt ellenezte, ezért hiúsult meg a megválasztás.

7 A sikertelen próbálkozást követően Alexandersohn visszatért Bajára, ahol hasonlóan kiváló szónoklatot tartott. Ennek nyomán Kohn Schwerin már írt neki ajánlóle4 KOHN, 1898-1899. 316. 5 Vö. uo. 316. 6 Vö. uo. 316-317. 7 KOHN, 1898-1899. 317. 14