Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - BORBÉLY TAMÁS: Alexandersohn Jonathán hejőcsabai rabbi peranyaga

MŰHELYMUNKÁK BORBÉLY TAMÁS ALEXANDERSOHN JONATHÁN HEJŐCSABAI RABBI PERANYAGA Alexandersohn Jonathán rabbi és a hejőcsabai közösség konfliktusa egyike a reformkorban igencsak gyakori zsidó hitközségi belviszályoknak. A rabbi makacs természeténél fogva addig küzdött, amíg ügye a neki kedvező módon és a nagy nyilvánosság előtt el nem rendeződött, bár ez végül nem a teljes sikert jelentette számára, de vándorlásai és könyvének hatására Európa szerte megismerték őt és a hejőcsabai konfliktust. Ennek nyomán alakult ki róla az a kép, amelyet a néhány évtizeddel az események után megjelenő, 1899. évi MagyarZsidó Szemlében Kohn Sámuel már így ismertet: „... ő pőrét egyúttal a fölvilágosodás küzdelmének tekintették a sötét zelotizmus ellen, a nyugoti Európában már elfogadott modern vallásos irány ellentétének a középkori fanatizmussal és durva műveledenséggel."

1 Sok kortársa és az utókor számára Alexandersohn egyértelműen a felvilágosult, modern felfogású rabbiként jelenik meg, aki komoly „összecsapásokba" keveredett a még elmaradott vallási fanatikusokkal. Az Alexandersohnról kialakult képet Miskolczy Ambrus — aki Horn Edéről írott munkájában röviden ismerteti a hejőcsabai esetet — így foglalja össze: „Alexandersohn szimbolikus alakká, a zsidóknak szabadságot hozó szabadság mártírjává emelkedett, bár maga nem foglalt állást a reform és ortodoxia küzdelmében."

2 Az ismertetni kívánt forrásra Tóth Péter, a Miskolci Egyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történelem Tanszékének docense, volt főlevéltáros hívta fel a figyelmemet, akinek ezűton szeretnék köszönetet mondani. Akkor még egyikünk sem tudta, hogy a perirat alanya a magyar-zsidó történetírás egy jeles szereplője, aki e per dokumentumainak nyomtatásban megjelentetésével a magyarországi zsidóság belső viszonyairól kritikus művet publikált az európai közvélemény előtt. A megjelent mű címe: Ehrenrettung und auf dokumente gestützte Widerlegung aller gegen mich vorgebrachten Beschuldigungen und Verunglimpfungen. Meine durch öffentliche Blätter einigermaßen schon bekannte Verfolgungsgeschichte (Dessau, 1846). A rabbi egyházi perének iratai héberről magyar nyelvre történt hiteles fordításban és eredeti nyelvű másolatban is bekerültek Borsod Vármegye Nemesi Közgyűlésének Közgyűlési és törvényszéki iratai közé. Jelzete: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár IV. 501

/е. 1838. évi 2555. sz. iratcsomó. Erre azért kerülhetett sor, mert Alexandersohn az első egyházi pere lezárultával, 1835. május 17-én a világi hatóságok segítségét is kérve akarta kikényszeríteni a maga igazát. Megkereste a Magyar Királyi Helytartótanácsot, ahonnan a vármegye hatóságai elé került az ügye. A Helytartótanács 1837. november 30-i 16 907. számú utasítását a főszolgabíró olvasta fel 1838. február 2-án a vármegyei kisgyűlésen.

3 A vármegyei főszolgabíró mint a hivatal irányítója bekérte az egyházi perben készült iratokat. Az iratcsomó nem tartalmaz olyan dokumentumot, amely arra utalna, hogy a világi hatóság ítéletet vagy bármilyen döntést hozott volna. Ez abból a jogelvből következik, hogy a világi hatóságok nem ítélkezhettek az egyházak belső ügyeiben, tehát a vizsgálat csak addig terjedt, hogy bekérték az iratokat, hogy megállapíthassák az ügy jellegét. 1 KOHN, 1898-1899. 27. 2 MISKOLCZY, 2007. 18. 3 BAZMLIV. 501 /е. 1838. évi 2555. sz Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. sz. 13-26.