Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - KILÁTÓ - HOLLÓSI GÁBOR: Új-Zéland levéltári törvényének tanulságai

Új-Zéland levéltári törvényének tanulságai céljára gyűjtött össze, de közirat nincs közte), illetve a harmadfokú oktatási intézmények oktatói és hallgatói által képzett iratok (hacsak az intézmény iratainak részévé nem válnak) nem tartoznak bele. Látható tehát, hogy közirad jelleggel fel lehet ruházni iratot, viszont ugyanígy lehetőség van az irat közirad státuszának törlésére is, de ez már a Legfőbb Levéltáros jogai közé tartozik. A közirad státusz törlését (discharged record) a Legfőbb Levéltáros akkor engedélyezi, ha az iratot arra alkalmasnak tartja, az irat nyílt hozzáférésű és már nincs használatban, a státusz törlése összeegyeztethető a Titoktörvény (1993) elveivel, az irat a Hivatalos Információ Törvényének (1982) nem tárgya, és a közhivatal vezetője egyetért a státusz törlésével. Engedélyezhető a törlés iratcsoportokra is, amennyiben azok meghatározott személyekre tartalmaznak információt, ilyenkor azonban biztosítani kell, hogy csak annak a személynek vagy képviselője részére töröljék a státuszt, aki az információ tárgya. Hogy ez a rendelkezés világosabb legyen, a közirad státusz törlésének joghatását itt említjük meg: az irat annak a személynek a tulajdona lesz, aki részére a közirad státuszt törölték, tehát az irat a levéltári törvény hatálya alól ezzel végleg kikerül. Értelemszerű tehát az a rendelkezés is, hogy a státuszt a miniszter, a Legfőbb Levéltáros, Új-Zéland Levéltárának bármely alkalmazottja, a Levéltári Tanács vagy annak tagja vagy a köziratot felügyelő közhivatal alkalmazottja részére nem lehet törölni. Természetes, hogy azokról az iratokról, amelyeknek a közirad státuszát törölték, jegyzéket kell vezetni, ez a harmadik regiszter, amelyet a Legfőbb Levéltáros vezet.

1

9 Komoly hiányossága a Ltv-nek, hogy a közfeladatot ellátó szerv fogalmát nem határozza meg, így a törvény tárgyi hatálya lényegében lebeg. Ezzel szemben a PRA a közhivatal (public office) fogalmának meghatározására, egyrészt tevékenységi területek, másrészt törvények, harmadrészt pedig konkrét intézmények felsorolásával tesz kísérletet. Közhivatalnak minősülnek Új-Zéland kormányzatának törvényhozói, végrehajtói és bírói testületei, valamint azok képviseletei, beleértve az Állami Szektor Törvény (1988) által meghatározott minisztériumokat, a Közfinanszírozási Törvény (1989) szerinti parlamenti hivatalokat, az Állami-tulajdonú Vállalatok Törvényében (1986) rögzített állami vállalatokat, illetve a koronaszerveket a Koronaszervek Törvénye (2004) szerint, továbbá a Parlamenti Tanácsos Hivatalát, a Parlamenti Szolgálatot, a Képviselőház Jegyzőjének Hivatalát, Új-Zéland rendőrségét, véderejét és biztonsági hírszerző szolgálatát, valamint minden személyt (!) vagy azok csoportját, akit királyi rendelet a levéltári törvény szempontjából közhivatalnak nyilvánít. E felsorolásból ismét nyilvánvaló a PRA gyakorlatias jellege, elvont, így nehezen vagy többféleképpen értelmezhető meghatározásra kísérletet sem tesz. Ugyanakkor a PRA fogalmi rendszere mégis jóval differenciáltabb annál, hogy csak közés magániratot különböztetne meg. A közirattól egyrészt elkülöníti a helyhatósági iratokat (local authority record), azaz a helyhatóság ügyintézése során képzett vag)

7 befogadott iratokat. Ezekre kisebb jelentőségük révén eltérő és enyhébb szabályok vonatkoznak, amelyekre nem térünk ki tanulmányunkban, hiszen célunk a rendszer főbb vonásainak a bemutatása. A PRA a helyhatóságot praktikusan a Helyhatósági Törvényre (2002) hivatkozva határozza meg, azzal, hogy a fogalomba a hatósági, önkormányzati és az állami (tanácsi) felügyeletű kereskedelmi szervezeteket is bele kell érteni. A Ltv. mintájára tehát a tartós állami mlajdon a gazdasági társaságokban nincs kikötve, a PRA a felügyelet fogalmával (council-controlled trading organisation) operál a levéltári törvény hatályát illetően. Érdekes, hogy a közirat és a helyhatósági irat fogalmai nemcsak térben, hanem időben is elkülönülnek. Azok a köziratok ugyanis, amelyek a Legfőbb Levéltáros felügyelete alá kerülnek, már nem köziratnak, hanem 1

9 PRA 4 és 25. 9