Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - KILÁTÓ - HOLLÓSI GÁBOR: Új-Zéland levéltári törvényének tanulságai

KILÁTÓ HOLLÓSI GÁBOR ÚJ-ZÉLAND LEVÉLTÁRI TÖRVÉNYÉNEK TANULSÁGAI 1. Bevezetés A távoli Új-Zélandról inkább a varázslatos tájak, mintsem a levéltárügy jut eszünkbe, mégis, a még Ausztráliától is körülbelül kétezer kilométerre fekvő állam rugalmas, de egyben nagyon szigorú levéltári törvénye előttünk is példa lehet. A valamivel több mint négymillió lakost számláló és nem egész 15%-nyi maori kisebbséggel rendelkező ország levéltári törvénye 2005-ben lépett hatályba (Public Records Act, a továbbiakban: PRA), ez közvedenül a már meglehetősen régi, 1957. évi levéltári törvényt váltotta.

1 Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a magyar levéltári törvény (a továbbiakban: Ltv.) és az új-zélandi alkotmányos monarchia levéltári törvénye között milyen alapvető különbségek vannak, viszont épp ezek a különbségek azok, amelyek hazai viszonyainkat illetően elgondolkodtatóak és a felmerülő problémákra, ha csak azok egy részére is, de megoldást adhatnak. Hiszen a magyar levéltárügy a problémáktól a legkevésbé sem mentes, az 1995-ben hatályba lépett levéltári törvényünk évenkénd módosítása világosan mutatja ezt.

2 2. Törvényszerkezet és intézményrendszer Míg a PRA négy részre, azon belül alrészekre, az alrészeken belül pedig főcímekre, továbbá minden egyes szakasza — összesen 66 — címekre tagolódik, addig a Ltv. 45 cikkelyét (beleszámítva a betoldásokat és a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket is) hét fejezetében csak címek alá rendezi. Részben emiatt, részben pedig, mert a PRA 3-4 soros bekezdéseknél hosszabb egybefüggő szövegrészeket nem tartalmaz, illetve ahol csak lehetséges, kisbetűkkel jelzett felsorolásokat, azok alatt pedig (i), (ii) jelekkel ellátott további felsorolásokat alkalmaz, egy rendkívül könnyen áttekinthető szerkezetet ad, szemben a Ltv-vel, amely például pont a Magyar Országos Levéltár illetékességi körének megállapításánál egy ilyen típusú felsorolás helyett egy feleslegesen bonyolult, hét soros bekezdésben fogalmaz. Mindez azt a követelményt, hogy egy törvény világos és egyértelmű legyen, a legkevésbé sem segíti elő.

3 A PRA első része két igen fontos ponton tér el a Ltv-től, egyrészt bőséges leírást ad a Legfőbb Levéltáros (Chief Archivist)

4 és a Levéltári Tanács szerepköréről, másrészt az ország kisebbségének, a maoriknak a részvételéről. A második rész az iratkezelés követelmé1 Public Records Act 2005 (PRA). Letölthető: http://www.legislation.govt.n7. és http://www.archives.govt.nz/ 2 A Ltv. módosításai: 1997. évi CXL. tv., 2001. évi I.XIV. és XLVII. tv., 2003. évi III. és CXX. tv., 2004. évi С XL. tv., 2005. évi XIX. és CXLIX. tv., 2006. évi V. és CIX. tv., 2007. évi LXXXII. és XCVII. tv., 2008. évi LXXXII. tv., 2009. évi LVI. tv. 3 Az új Polgári Törvénykönyvünk tervezete már minden cikkelynek külön címet ad, ahogy ez a PRA-ban is van, reméljük, hogy ez az átláthatóságot igencsak megkönnyítő gyakorlat később a levéltári törvényünkben is megvalósulhat. Letölthető: http://www.irm.gov.hu 4 Azért ezt a fordítást választottam, mert a „fólevéltáros" kifejezés már foglalt a magyar terminológiában, ugyanakkor a hierarchikus szervek esetében a „legfőbb" jelző már használatban van. (Vö. Legfőbb Ügyész). Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. sz. 3-74.