Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - MÉRLEG - BALOGH ISTVÁN: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén. (Ism.: OROSS ANDRÁS)

MÉRLEG BALOGH ISTVÁN SZABOLCS VÁRMEGYE TERHEI A 17. SZÁZAD VÉGÉN Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 2008. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai. III., Tanulmányok, 17.), 172 p. Kifejezett örömmel vettem kezembe a kötetet, hiszen Balogh István egy izgalmas korszak, úgy tűnt, hogy összefoglaló jellegű megközelítésére vállalkozott.

1 Előrebocsátom, hog}' néhány dologban bizony csalódás ért. A kötetben a szerző egy forráscsoportra koncentrálva mutatja be a hármas frontvonalon fekvő Szabolcs vármegye által befizetett, illetve természetben beszolgáltatott vagy egyéb módon tőle elvárt és behajtott adó és szolgáltatási terheket. A korszak gazdaság-, társadalom és intézménytörténete több szempontból ismereden még az érdeklődők előtt, így jelen kötet hiánypódó is bizonyos tekintetben, de a munka egyes problémái épp azon a kizárólagosságon alapulnak, hogy a szerző csak Szabolcs vármegye közgyűlési jegyzőkönyveit, illetve közgyűlési iratait használta fel. A protocollum kötetekben és a hozzájuk csadakozó dokumentumokban több nagy értékű információ rejtőzött, amelyet Balogh István munkája napvilágra hozott. Komoly adalékokat szolgáltat az eddig szinte ismereden élelmezési szervezet működésére, a vármegyei, a kerületi vagy a mezei hadsereg mellett működő hadbiztosok {Kriegs

komissarok) tevékenységére és kapcsolatukra a vármegyével. Közelebb kerülünk a kötet végigolvasása után a rendszer megismeréséhez, azaz hogyan próbálta a korabeli közigazgatás az adó pénzben történő beszedését, a katonaság élelemmel való ellátását (azaz a porciószedést) összehangolni, beszámítani és reálisnak tűnő terheket kiszabni. Nyilvánvaló, hogy ez a kötet által tárgyalt évkörben (1683-1690) és az 1690-es években sem sikerült, sikerülhetett. A katonaság oldaláról történt visszaélések, az eltérő számítási rendszerek, mértékegységek, fizetőeszközök kavalkádja sokszor nehezen áttekinthetővé és valószínűleg igazságtalanná tette a korabeli adórendszert. Mindezeket azért tartom szükségesnek papírra vetni, mivel a kötetből hiányzanak az adatokból levonható következtetések, a problémakört érzékeltető összegző megjegyzések: túlságosan egy szempontúvá válik így a kötet mondanivalója. Utóbbi éppen abból adódik, hogy a szerző nem használta más kormányszervek dokumentumait, íg

у a Szepesi Kamara Magyar Országos Levéltár által őrzött anyagában lévő iratok segítették volna egy-egy irat értelmezését és kiegészítették volna a hiányosan fennmaradt Szabolcs megyei iratsorozatokat (pl. többször használja a szerző, hogy a „levéltárban nincs adat arra nézve...", de ettől függetlenül elképzelhető, hogy más iratanyagban lehetett volna az egyes kérdéskörökre további információkat találni). Hiányzik továbbá a magyar történetírás korszakra vonatkozó új eredményeinek beépítése a munka gondolatmenetébe, párhuzamok és különbözőségek feltüntetése. Varga J. János, Czigány István vagy Zachar József, Iványi Emma kutatási eredményeinek felhasználása 1 A szerző a tárgyalt korszakra vonatkozó legfontosabb munkái: BALOGH, 1935; BALOGH, 1941; BALOGH, 2003; BALOGH, 2004; BALOGH, 2006. (Ez utóbbi tanulmány és forrásközlés részben fedi a most ismertetésre kerülő önálló kiadványt.) Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. sz. 58-74.