Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - MÉRLEG - BALOGH ISTVÁN: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén. (Ism.: OROSS ANDRÁS)

Mérkg érthetőbbé tették volna az adatokból nyert képet.

2 Az alkalmazott lábjegyzetekben egyébként szinte kizárólag 19. századi összefoglaló történeti munkákra van hivatkozás, mint Acsády Ignác köztörténeti könyvére vag)

7 Angyal Dávid Thököly-életrajzára. Nyilvánvaló — mint az a szerkesztők által írt befejezésből is kiolvasható —, hogy sajnálatos módon Balogh István nem tudta a megkezdett munkát befejezni, így a szöveget sem tudta gondozni a tervezett kiadás előtt. Véleményem szerint ezt a tevékenységet — éppen a szerző és életműve előtt való tisztelgés okán — felkészült szerkesztő(k)nek és a problémákat feltáró lektornak kellett volna megtenni, ami sajnálatos módon elmaradt. A szerző munkamódszere világos és egyszerű volt az anyaggyűjtés idején: kicédulázta és időrendi sorrendbe helyezte a jegyzőkönyvekből és iratokból kinyert információkat és ezt követően kezdte el őket feldolgozni. A kötet elolvasása után úgy tűnik eddig jutott a tervezett munkában, hiszen sajnos folytatni nem tudta, így elmaradtak az emk'tett összegzések és a szakirodalomra utaló jegyzetek is. Utóbbiakat a szerkesztők és a kézirat sajtó alá rendezői — véleményem szerint — mindenképp megtehették volna. De hagyjuk is a hiányolt tetteket felsoroló megjegyzéseket, inkább koncentráljunk a megjelent kötetre és az abban előforduló szerkesztői hibákra és tárgyi tévedésekre, hiszen a recenzens egyik fontos feladata éppen ez! A kötet időrendben, „tömény pozitívizmussal" sorolja a Szabolcs vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben és közgyűlési iratokban az adózásra és a katonasággal való kapcsolatra utaló információkat. Évről-évre, hónapról-hónapra ismerhetjük meg a megye aktuális eseményeit, a történésekben fontos szerepet játszó embereket. Az időrendbe azonban többször is hiba csúszik: gyakran elveszíti az olvasó a fonalat, mivel az eseményekre történő hivatkozásnál az évszám lemaradt, sőt többször keverednek az évek is, mint a 33. oldalon, ahol Buda, Esztergom és Érsekújvár visszavételét egyazon évre, 1685-re teszi a szerző, miközben Esztergom 1683-ban, Érsekújvár 1685-ben, Buda 1686-ban került császári-királyi kézre. Van olyan eset is, amikor ugyanaz az információ más környezetben ismétlődik meg (ld. 193. lábjegyzet = 230. Íj. vagy 191. Íj. = 229 Íj.). Úgy tűnik ebben az esetben egy oldal (vagy cédula?) a kézirat korábbi részéhez keveredett és került gépelésre, de ezt a szerkesztőnek ki kellett volna szúrniuk. Egyébként a 191-195. lj.-k zavaró intermezzója (89-90.) után minden további nélkül visszazökkenünk az éppen tárgyalt 1688-as évbe. A fentihez hasonlóan a 95. és a 98. oldal is ismétlődik, kisebb változtatásokkal. A legszembetűnőbb azonban az utolsó fejezet esete, amelyben a 261. Íj.-tői megállapíthatóan elcsúsztak a lábjegyzet hivatkozások, azaz nem arra a bekezdésre vonatkoznak, amelyben az információ feldolgozásra került. Ez minden bizonnyal az utolsó (274.) lábjegyzet beszúrása — amelyben utalnak a szerkesztők a kézirat megszakadására — miatt történt. Nagyon jó ötietnek tartom, hogy a Függelékben közlik a szerkesztők a magyar nyelvű források átírását és a latin nyelvűek valóban olvasható minőségű képét, hiszen az olvasó ezen a módon is átélheti a kötetben tárgyalt eseményeket. A probléma az, hogy egyes dokumentumok datálása eltér a főszövegben ill. a Függelékben, ami elbizonytalanítja az olvasót (pl. 15. sz. dokumentum és a 133. lábjegyzet — eltérő évszámok, 18. sz. dok. és 154. sz. lábj. — eltérő napok). Sajnálatos továbbá, hogy az 1688-1690. évekből nem közölnek egyetlen forrást sem, pedig színesítette volna a képet. A tárgyi tévedések közül meg kell említeni, hog)

7 Rudolf Rabatta és Antonio Caraffa nem az Udvari Haditanács elnökei, hanem a Főhadbiztosság (General Kriegs Komissariat 2 Csak a legfontosabb vármegyei terhekkel, adózással, katonaság ellátással foglalkozó újabb szakirodalmat felsorolva: HOLUB, 1974; VANYÓ, 1976; VARGA J, 1987; OBORiNI, 1987. A magyarországi vármegyék korabeli működésére alapmunka: DOMINKOVITS, 2005. Összefoglaló munkák, amelyek érintik a kérdéskört: PERJÉS, 1963; IVÄNYI, 1991; CZIGANY, 2003; ZACHAR, 2004. 59