Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - JUSZT MIKLÓS-MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: A Veszprém Megyei Levéltár által kifejlesztett kutató-nyilvántartó rendszer

JUSZT MIKLÓS-MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR ÁLTAL KIFEJLESZTETT KUTATÓ-NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A kutatói érdeklődés és igény változása A levéltári fondok és dokumentumok használatának lehetővé tétele a levéltár egyik legfontosabb tevékenységei közé tartozott és tartozik ma is. Levéltárunkban az állampolgároknak nyújtott szolgáltatásokat nagy odafigyeléssel végeztük, és mindig komoly hagyománya volt annak, hogy a kutatókkal foglalkozzunk. A kutatók számára a kikért levéltári anyagot érkezésük után rövid időn belül prezentáltuk, de ennek a kutatóbarát gyakorlatnak a folytatása a terhelés növekedésével egyre nehezebbé vált, ezért át kellett gondolnunk a kutatószolgálat működtetésével kapcsolatos szervezési kérdéseket, és felgyorsítottuk a kutató szolgálati adatbázisok kialakításának és beüzemelésének munkáját. A kutatóterem forgalma az 1990-es évektől folyamatosan, majd az új székház birtokbavétele (2006) után ugrásszerűen megnőtt. Hogy érzékelhessük a változást, néhány összehasonlító számadatot teszünk közzé: 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* 2006 2007 2008 KUTATÓK SZÁMA 63 83 142 143 155 279 277 280 271 241 263 286 97 294 391 377 KUTATÁSI ESETEK SZÁMA 443 482 824 849 1057 1180 1114 1044 1011 1139 1070 1211 464 1007 1512 1247 A kutatók és kutatási esetek száma a Veszprém Megyei Levéltárban 1993 - 2008 (* Kutatószolgálatunk működése a levéltár költözésének előkészítése és lebonyolítása miatt 2005. április 1.-től 2006. február 13-ig szünetelt.) A látogatók számának növekedésével párhuzamosan minőségileg megváltozott a kutatni szándékozók összetétele és kutatási igényeik is. Míg korábban a helytörténeti, honismereti kutatók alkották a látogatók többségét, jelenleg az ország egész területéről (15-20 felsőoktatási intézményből) érkező egyetemi/főiskolai hallgatók, másoddiplomás pedagógusok, doktoranduszok, egyetemi tanárok, közgyűjtemények hivatásos kutatói és a heterogén összetételű családkutatók kerültek többségbe. Sajnos az érdeklődők javarésze (beleértve az egyetemi hallgatókat is) nem ismeri az alapvető szakirodalmat sem, nem rendelkezik sem könyvtári, sem levéltár-használati alapismertekkel, így az általános tájékoztatáson túl kénytelenek vagyunk kutatás-módszertani feladatokat is felvállalni, ami újabb terhelést jelent a kutatószolgálatban résztvevő munkatársak számára. Változtak a kutatási témák is, és így a leggyakrabban használt iratcsoportok. A levéltárunkban kutatott témák között kiugróan vezet a családtörténeti kutatás, amely elsősorban az anyakönyvi másodpéldányok forgalmát jelenti. A családkutatást számban a helytörténet, majd a különböző társadalomtörténeti kutatások, köztük kiemelten a zsidóság és a nemzetiségek történetének vizsgálata követi. A másoddiplomás képzésben résztvevő pedagógusok kedvelt szakdolgozati témája intézményük történetének, illetve a megye szociális gondoskodásának feltárása. Az utóbbi évek új kutatási területe a természed környezet és táj használat Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. sz. 19-17.