Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. szám - VITA - BOLGÁR DÁNIEL: Levéltári kánon és egy tapasztalatlan történetíró. Hozzászólás a Gyáni Gábor: Levéltári kánon és történetírói tapasztalat című tanulmánya nyomán kibontakozó vitához

Bolgár Dániel De mi módon oldható meg a történeti kutatásnak a Gyáni által felvetett és szerintem is döntő jelentőségű problémája? Hogy lehetne elérni, hogy a levéltáros szakma megőrizze azt a szilárd rendet, amelyben egy irat csak egyeden egy helyre kerülhet a raktárban, ugyanakkor lehetővé váljon a dokumentumok tartalmára koncentráló keresés, miközben nem teszünk kizárólagossá egyeden olvasásmódot sem. Hogyan pluralizálható a kánon, illetve a gyakorlat úgy, hogy közben fizikailag nem rendezzük át az archívumot? A megoldást természetesen én is ott keresem, ahol a vita többi résztvevője: az iratok fizikai rendjétől elszakadó metaadattárakra vag}

7 digitális archívumokra van szükség. Mit várhat ezektől a történész szakma? Kaposi Zoltán ugyanezeken a hasábokon így fogalmazott: „Azt gondolom, hogy ezen a módon lényegesen hatékonyabb lehet a kutatás otthon vagy valamilyen munkahelyen végezve annál, mintha a kutató idejének jelentős részét utazással tölti, vagy

7 a levéltár munkaidejéhez próbál alkalmazkodni."

1

6 Kétségkívül. Ám úgy

7 vélem, sokkal többet is várhatunk a digitalizálástól, mint a történész kényelmének és ezzel kutatásra fordítható idejének gyarapodását. Én úgy fogalmaznék, hogy azzal teljesíti küldetését eg}

7 digitális archívum, azzal nyit új dimenziókat a történettudományban, ha a történetíró asszociációs szabadságát radikálisan megnöveli. A digitalizáció tehát nem azzal fogja forradalmasítani a történeti kutatást (ha egyáltalán), hogy elhanyagolhatóvá teszi a történész és a levéltár közti távolságot, hanem azzal, hogy levéltár és levéltár, az egyik irat és a másik irat, a könyvtár és a levéltár, a világhálós tartalmak és a levéltár, szóval az egyik és a másik szöveg közötti távolságot csökkenti le és teszi keresőprogramokkal, linkekkel áthidalhatóvá, vag}

7 egyenesen egyazon felületen összevethetővé.

1

7 A következőkben ezt szem előtt tartva mutatok be három magyarországi kísérletet. A Heves Megyei Levéltár honlapján Árpád-kori hálózati oklevéltárat találunk. A vállalkozás nem szorítkozik puszta digitális reprodukcióra, hanem él azzal a lehetőséggel, hogy rögtön forráskiadvánnyá is alakítsa az oklevéltárat. Megkapjuk ugyanis az oklevélről, illetve pecsétjéről készült fotó (interneten többnyire nem, csak intraneten) nagyítható képét, a szöveg latin átírását, ennek magyar nyelvű fordítását külön vag}

7 együttes szövegezéssel, mindezt a sorok eredetivel való egyeztetésnek lehetőségével, fejregesztával, irodalomjegyzékkel, jegyzetekkel, mutatóval. A kezdeményezés tehát jóval többet nyújt, mint ami egy archívumtól egyáltalán várható. Ám eközben a digitalizációban rejlő lehetőségek mégis kihasználadanok maradnak: inkább egy interneten elérhető könyvről van itt szó, amely — épp úgy és annyira, mint egy nyomtatott kiadvány — az időrendbe sorolt oklevélszövegek olvasására egyeden preferált és — a linkké formált mutatók révén — néhány lehetséges utat kínál. A vállalkozás ambíciója nem az, hog}

7 új távlatokat nyisson a középkorkutatásban és lehetőséget adjon a felhasználónak olyan lekérdezésekre, amelyekre a levéltári anyag fizikai rendje nem ad alkalmat, hanem az, hogy a létező renden alapuló tudásanyagot az internet révén lehetőleg minél szélesebb körhöz eljutassa.

1

8 Sokkal nagyratörőbb a célkitűzése a Nagy Sándor által optimizmusra okot adó példaként említett, Budapest Főváros Levéltárában készülő Társadalomtörténeti Adattárnak,

1

9 noha 1

6 KAPOSI, 2008.13. 1

7 Ld. utóbbira pl. Balassi Bálint összes versének hálózati kritikai kiadását Horváth Iván és Tóth Tünde szerkesztésében (http://magyar-kodalom.elte.hu/gepesk/bbom/ — a letöltés ideje: 2009 májusa). 1

8 Ezt mutatja a bevezető is: „Ez a kiadvány az amatőr kutatóknak és helytörténészeknek, történelmet, latint, írástörténetet, oklevélolvasást, forráselemzést oktató tanároknak, pályázati dolgozatot és diplomamunkát író diákoknak, történelemkedvelő olvasóknak készült." 1

9 http://tarstort.bparchiv.hu/tarstort/simplesearch.html (a leöltés ideje: 2009 májusa) Ismerteti: NAGY-NAGY, 2007. 56