Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. szám - GYŰJTŐTERÜLET - FEHÉR CSABA-HORVÁTH J. ANDRÁS: Egy irattípus krónikus állapotban: a kórlapok

Fehér Csaba—Horváth J. András adottságainál fogva — nem várható el, hogy ezen újszerű feladatokkal érdemben foglalkozzon. A fennálló intézmények közül jelenleg csupán az „egészségügyi reform" keretében megszüntetett központi létesítmények dokumentációjának elhelyezésével is megbízott Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet rendelkezik kellő, illetve a jövőben kibővíthető kapacitással. Úgy véljük eg}% a felvetett probléma megoldásához igen hasonló feladatkörre már kijelölt, egy erre vonatkozó beruházás koncepcionális kérdéseivel is foglalkozó szerv képbe hozása járható út lehet. Annyi bizonyos, hogy — miként a fenti felmérésből is kiviláglik — a betegdokumentációs iratok érdemi részének megmentése egyik esetben sem valósítható meg jelentős kormányzati, esetleg uniós forrásból származó költségráfordítás nélkül. Hiszen ha az eredeti iratanyag akár csak részleges megőrzése valósul is meg, ez irattári létesítmény(ek), avagy dokumentációs központ(ok) kialakítását feltételezi. Ha viszont adatbázis-építésre is sor kerülne, az az adatrögzítési feladatok tekintetében is jelentős költségeket jelentene; hasonlóan a digitalizálás ráfordítási igényeihez. A költségek tehát minden tekintetben tetemesek. Csaknem bizonyos ugyanakkor, hogy a privát szféra bekapcsolása — főként a két utóbbi esetben — nem költségnövekedést, hanem megfelelő versenyeztetés esetében költségcsökkenést eredményezne az OEP-, avagy központi költségvetési-bázisú beruházásokhoz képest. Főként azon körülmény megfontolandó, mely szerint a retrospektív feldolgozás lényegében egyszeri, voltaképpen nem is túl hosszú időszakra elhúzódó akciósorozatot jelent, amely közalkalmazottak munkavégzése útján nem túl kifizetődő, tekintve a munka elvégzését követő felesleges kapacitás leépítésének kényszerű problémáját. Miként említettük, külső anyagi források bevonására a gyógyszergyártói oldalról fennálló érdekeltség érvényesítése esetén nyílhat lehetőség. Másutt, külföldön, a gyógyszerindikációk vizsgálata, hatásfok-elemzések fontos információkkal látják el a gyógyszergyártókat, s iktatnak ki pl. költséges kísérleti fázisokat (laboreredmény-adatok értékelése cukorbetegeknél pl.); de van anyagi vonzata a különféle orvosetikai vizsgálatoknak, műhibapereknek, amelyek dokumentálása szintén a kórlapok alapján történik. Az archiválás irattári-technikai követelményei, lehetőségei Teljes körű megőrzés Tekintettel az országos anyag becsült terjedelmére (ez kb. 250 folyókilométer), ennek területi általános levéltárakban történő végleges elhelyezése nem megoldható. Csupán elméleti lehetőségként vetjük fel a korlátozott archiválási igényeket kielégítő regionális vagy megyénkénti deponálás és őrzés eszméjét. Ebben az esetben az anyag olyan nagy befogadóképességű, akár klimatizáladan, a raktáráruházak szerkezeti jellegét viselő tároló objektumokban kerülhetne elhelyezésre, amelyek kialakítása (avagy már meglévők átalakítása) relatíve alacsony költséggel történhetne, s amelyek ugyanakkor megfelelnének a tárolás biztonsági követelményeinek. Ezen létesítmények eg}

rfajta minimál-menedzsment alkalmazásával, folyamatos kapcsolatot tartva fenn a gyógyító intézményekkel, elégíthetnék ki a folyó betegnyilvántartás anteaktás igényeit, egyben az eredeti nyilvántartások felhasználásával végeznék — megfelelő egészségügyi szakmai kontroll alatt — a tudományos feldolgozó munkát. 44