Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. szám - GYŰJTŐTERÜLET - FEHÉR CSABA-HORVÁTH J. ANDRÁS: Egy irattípus krónikus állapotban: a kórlapok

Egy irattípus krónikus állapotban: a kórlapok Megye Centiméter 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 5 5+ Budapest 1 3 3 1 2 1 Bács-Kiskun megye 4 1 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2 3 1 1 1 1 Győr-Moson-Sopron megye 1 1 1 Hajdú-Bihar megye 2 1 Jász-Nagykun-Szolnok megye 4 3 1 Nógrád megye 2 1 Pest megye 1 3 1 Somogy megye 2 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2 1 1 Tolna Megye 1 Vas megye 3 1 Veszprém megye 4 5 3 1 1 Zala megye 1 2 1 Összesen 20 26 17 6 2 4 1 1 1 1 Az adatok arra utalnak, hogy az intézmények csaknem háromötödében csekély terjedelmű (1 cm körüli) a kórlapanyag; 37%-uk esetében a terjedelem 1,5-3 cm között mozog, s a kórházak, rendelőintézetek mindössze 5%-a őriz 3,5 cm-nél testesebb beteg-nyilvántartási dokumentációt. Tanulságok, következtetések Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni és röviden vázolni azon elvi lehetőségeket, amelyek révén a betegdokumentációs iratok egyes részei, esedeg egésze akár ereded, akár digitális formában megmenthető, archiválható lehetne. Úgy véljük nyilvánvaló, hogy központi egészségtörténeti dokumentációs központ létesítése elengedheteden, s az önkormányzati levéltárak, a SOL-ról már nem is beszélve, nem vállalkozhat a hatalmas nemzeti kincs teljeskörű levéltári átvételére és megőrzésére. Ez nem csupán a jelenlegi raktári férőhely elégtelensége folytán megvalósíthatadan, de elvi, módszertani szempontból sem célszerű. Az egyöntetű nyilvántartási, informatikai rendszerbe szervezés nehézségei mellett elsősorban orvoslástörténeti, szakmai szempontok merülnek fel. Hiszen az anyag feldolgozása, adatbázisba szervezése mellett lépten-nyomon medicinális ismeretek értelmezési nehézségeibe bodana a levéltáros, ami legjobb esetben is eltérő megoldási módozatokat eredményezne; s a szükséges és indokolt részselejtezés kérdésében is jórészt orvosi ismeretek alapján alakítható csak ki megfelelő szakmai álláspont. Úgy véljük ugyanakkor, hogy az 50 évnél régebbi, (aktuálisan 1957 előtti) összesen csupán mintegy 2,5 ezer iratfolyóméternyi kórlap-anyagot — esedeg részselejtezett formában — a területi általános levéltáraknak feltétien át kellene venniük. Az átfogó megoldás kulcsa — úgy véljük — leginkább egy új intézmény, kht., alapítvány, állami intézet (Nemzeti Egészségtörténeti Archívum) létrehozása lehet — avagy a törvény által is megjelölt SOL ilyen irányú átalakítása, kibővítése, újjászervezése. Jelen pillanatban ezen intézménytől — szervezeti jellemzőinél, anyagi feltételeinél, raktári férőhely43