Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. szám - GYŰJTŐTERÜLET - FEHÉR CSABA-HORVÁTH J. ANDRÁS: Egy irattípus krónikus állapotban: a kórlapok

Egy irattípus krónikus állapotban: a kórlapok Pest megye 1423 6 376 Somogy megye 300 (300) 20 85 (300) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8438,6 86 989 Vas megye 4897 50 nincs adat Veszprém megye 9202,04 27,5 3430 Zala megye 10313 906 5277 Összességében megállapíthatjuk, hogy — más ágazatok intézményeinek irattermeléséhez hasonlóan — a betegellátási intézmények esetében is az iratképzés az utolsó harminc év során exponenciálisan növekedett. A fennmaradt kórlapok csaknem háromnegyede az 1978 utáni időszakból való. Területi bontásban szemlélve az adatokat, részint a főváros meghatározó, csaknem egyharmados dominanciája mellett az tűnik fel, hog}' a korszakonként! aránymegoszlás ugyanakkor jelentős mértékben nem különbözik a megyei adatoktól. Vagyis a betegdokumentációs anyag megőrzése, fennmaradása az eddigiek során országosan hasonló módon történt. A részlegesen beérkezett adatok viszonylag kiegyenlített aránymegoszlást mutatnak az egyes intézménytípusok tekintetében. A klinikákat a Debreceni Orvostudományi Egyetem intézmény-együttese; az állami kórházakat 4 országos hatáskörű kórház (soproni Állami Szanatórium, veszprémi Állami Szívkórház, a Pannon Reprodukciós Intézet, zalai Hévíz Gyógyfürdő); a közkórházakat pedig 12 fővárosi, 58 városi és 22 megyei kórház reprezentálja. Bizonyos klinikai ágak esetében korántsem mellékes szempont a járóbeteg/fekvőbeteg gondozás megoszlása, hiszen pl. a pszichiátriai, pszichoterápiás kezelések esetében a járóbeteg-rendelések során is komoly, megőrzésre érdemes dokumentáció keletkezik. A felmérés tanúsága szerint a betegellátási intézmények túlnyomó része, csaknem háromnegyede biztosít ilyen szolgáltatásokat. A megőrzésre fokozottan érdemes dokumentáció azonban mégis a fekvőbetegosztályokon keletkezik (összesen 906 fekvőbeteg-osztály). A rendelkezésre álló adatok szerint ezek kb. negyede (229) található a fővárosi kórházakban. A 34 nem kódolt szerv esetében ezek száma 29. Az éves betegforgalomra vonatkozó adatok (hangsúlyozzuk, a jelen részleges adatok alapján!) nagy területi szóródást mutatnak. Itt az érdemel figyelmet, hogy míg Budapesten a betegek kb. egynegyedét kezelik, ám pl. a jóval kisebb lélekszámú Bács-Kiskun megye is 15 százalékkal részesedik a hozzánk eljuttatott országos összbeteg létszámból. Más megyék esetében viszont jóval alacsonyabb betegforgalmi adatokkal találkozunk (pl. Nógrád megye: 1,5%). A kórlapok tárolási körülményei tekintetében valamivel egységesebb a kép. lellemzően központi irattárban, illetve kézi irattárban (a keletkezés helyén, az osztályon) őrzik őket. Csak néhány esetben elektronikus formában. Ám a külső irattári, egyéb irodai tárolás is — egy esetben alagsor, illetve padlás — előfordul. A beteg-nyilvántartási dokumentáció archiválása, őrzési idejének megállapítása szempontjából döntő körülmény, hogy az milyen adat (a beteg távozása, felvétele, neve, születési ideje, nyilvántartási száma, számítógépes adata) alapján történik. Alapvető problémát jelent, hogy míg — mint utaltunk rá — a minta irattári tervek kivétel nélkül a kórlapok keletkezési idejét veszik alapul az őrzési idő megállapításakor, az irattározási gyakorlat ezt csak az esetek 41